Bűncselekmény esetén is megállapítható a leltárhiány miatti felelősség?

2021. 04. 09., 18:15

Mikor beszélhetünk hivatalosan leltárhiányról? Ki lehet felelős leltárhiány esetén? Bűncselekmény, például lopás esetén is megállapítható a leltárfelelősség? Melyek a leltárfelelősség alapvető feltételei? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi pontosan a leltárhiány?

A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető leltárhiánynak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban, vagyis a leltár készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A természetes mennyiségi csökkenést és a kezeléssel járó veszteség mértékét tekintjük forgalmazási veszteségnek. A forgalmazási veszteség nem tekinthető leltárhiánynak.

Lényeges, hogy leltárhiányról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a hiány oka ismeretlen. Vagyis nem lehet megállapítani, hogy miért, hogyan keletkezett a hiány. Ha a hiány esetén kiderült például, hogy az egyik munkatárs eltulajdonította a leltárban lévő terméket, akkor nem alkalmazhatók a leltárfelelősségi szabályok. Ez nem azt jelenti, hogy a vétkes munkatársnak ne kellene megtéríteni az okozott kárt. Ám ekkor nem a leltárhiányért fennálló felelősség alapján járhat el a munkáltató.

A másik lényeges feltétel a leltárhiány esetén, hogy azok a munkáltató tevékenységének folytatásához szükséges berendezések és eszközök nem tárgyai a leltárfelelősségnek. Ha ezeknél keletkezik hiány, akkor más szabályok alapján kerülhet sor a felelősség megállapítására.

Bűncselekmény esetén is megállapítható a leltárhiány miatti felelősség?

A leltárhiány esetén a hiány okának ismeretlennek kell lennie. Ha a hiány bűncselekmény, például lopás, betörés miatt következett be, akkor már nem beszélhetünk arról, hogy a hiány oka ismeretlen. Ez nem azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetőjének kell ismertnek lennie.

A Kúria egy ítéletében rámutatott arra, hogy

„Nem annak van jelentősége, hogy a bűncselekmény elkövetőjének a személye ismert-e vagy sem, hanem annak, hogy a hiány oka ismert-e vagy sem.” Abban az esetben sem beszélhetünk arról, hogy a hiány ismeretlen, ha a tettest nem tudták felderíteni, ha nem derült ki, hogy ki követte el a bűncselekményt. Ekkor ugyanis az ok a bűncselekmény, a tettes azonban ismeretlen. „A leltározás során keletkezett hiány esetén a munkáltató döntheti el, hogy tesz-e büntető feljelentést vagy a leltárfelelősségi megállapodás alapján a leltárfelelős munkavállalókat kötelezi a leltárhiány megfizetésére” – mutatott rá a bíróság.

A bíróság elé került ügyben a munkáltatóban is élt az alapos gyanú, hogy bűncselekmény történt, hiszen valamennyi körülmény arra utalt, ezért is tett büntető feljelentést. Annak ellenére, hogy a rendőrség nem tudta felderíteni a tettest, a körülmények egyértelműen arra utaltak, hogy bűncselekmény történt. Gondoljunk csak arra, hogy egy betörés esetén annak ellenére bűncselekmény valósult meg, hogy végül a betörőt nem tudták elkapni.

Hogyan felel a munkavállaló leltárfelelősség alapján?

A leltárfelelősség alapja, hogy „a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.”

Ekkor tehát nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló hibás-e a leltárhiány bekövetkezése miatt. A felelősséghez azonban több törvényi feltételnek is teljesülnie kell.

Melyek a felelősség alapvető feltételei leltárhiány esetén?

A leltárhiányért való felelősség feltételei:

  • leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
  • a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
  • a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
  • legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

Amennyiben a fenti feltételek közül akár már egy sem teljesül, akkor a munkavállaló leltárfelelőssége nem állapítható meg.

Van egy további feltétel arra az esetre, ha a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki egyébként nem felelős a leltárhiányért. Ilyen esetben a leltárhiányért felelős munkavállalónak írásban kell hozzájárulnia a felelősséggel nem rendelkező munkatárs adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz.

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

A leltárfelelősségnek további lényeges szabályai is vannak. A törvény előírja, hogy milyen összegű lehet a munkavállalói kártérítés, meddig követelhető a kár megtérítése, mi a helyzet csoportos leltárfelelősség esetén, vagy melyek a munkáltató kötelezettségei. Ezekkel is érdemes tisztában lenni, ha a leltárhiányért való felelősség szabályai rád is vonatkoznak.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Minden feltétel adott ahhoz, hogy februárban a földbe kerülhessen az első beton a paksi atomerőmű-beruházáson, elkészült a vasbeton szerkezet, és működésbe állt a betonkeverő üzem is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.