Bérleti szerződés, albérleti szerződés

2020. 08. 12., 09:50

Az átgondolatlanul, rosszul megkötött lakásbérleti szerződés nem csak sok bosszúságot, de bizony komoly anyagi áldozatot is követelhet.

Bérlet vagy albérlet?

Nem minden albérlet, amit annak gondolunk. Bár a köznyelvben minden esetben albérletnek hívják azt, ha valaki lakást, házat vagy akár csak egy szobát bérel, jogi értelemben az albérlet és a bérlet nem ugyanaz – írja az Érthető Jog bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

„Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Albérletről akkor beszélhetünk, mikor a dolog bérlője maga is bérbe adja másnak azt, amit ő maga is bérel. Főszabályként a bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe adni.

A lakások bérletére, albérletére vonatkozóan a Lakástörvény speciális rendelkezéseket tartalmaz. A lakás albérletbe adásáról ez a törvény úgy rendelkezik, hogy „a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.”

Nem mindegy, hogy kivel kötünk szerződést

A fentiekből is láthatjuk, hogy már csak azért is fontos pontosan tisztázni, hogy kivel kötünk szerződést, hogy kiderüljön bérleti vagy valójában albérleti szerződést írunk-e alá. Fontos tisztázni, hogy az, akivel bérbeadóként tárgyalunk, jogosult-e a lakás bérbeadására. A lakást bérbe adhatja az ingatlan tulajdonosa, de akár a haszonélvező is.

Szerződés csak írásban

A Lakástörvény előírja, hogy „a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.” Ez igaz az albérleti szerződésre is. Azt is írásba kell foglalni, ha el akarjuk kerülni a szerződés érvénytelenségét.

 

Mintaszerződések

Forrás: Tarján IV. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS