Az átgondolatlanul, rosszul megkötött lakásbérleti szerződés nem csak sok bosszúságot, de bizony komoly anyagi áldozatot is követelhet.
Bérlet vagy albérlet?
Nem minden albérlet, amit annak gondolunk. Bár a köznyelvben minden esetben albérletnek hívják azt, ha valaki lakást, házat vagy akár csak egy szobát bérel, jogi értelemben az albérlet és a bérlet nem ugyanaz – írja az Érthető Jog bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
„Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
Albérletről akkor beszélhetünk, mikor a dolog bérlője maga is bérbe adja másnak azt, amit ő maga is bérel. Főszabályként a bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe adni.
A lakások bérletére, albérletére vonatkozóan a Lakástörvény speciális rendelkezéseket tartalmaz. A lakás albérletbe adásáról ez a törvény úgy rendelkezik, hogy „a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.”
Nem mindegy, hogy kivel kötünk szerződést
A fentiekből is láthatjuk, hogy már csak azért is fontos pontosan tisztázni, hogy kivel kötünk szerződést, hogy kiderüljön bérleti vagy valójában albérleti szerződést írunk-e alá. Fontos tisztázni, hogy az, akivel bérbeadóként tárgyalunk, jogosult-e a lakás bérbeadására. A lakást bérbe adhatja az ingatlan tulajdonosa, de akár a haszonélvező is.
Szerződés csak írásban
A Lakástörvény előírja, hogy „a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.” Ez igaz az albérleti szerződésre is. Azt is írásba kell foglalni, ha el akarjuk kerülni a szerződés érvénytelenségét.
Mintaszerződések
Kevesen dolgoznak odahaza normálisan megélezett késsel. Van, aki tart tőle, van, aki még sosem tapasztalhatta meg, milyen az, ha vág az acél.
A továbbiakban a tagállami hatóságok engedélyére sem lesz szükség az európai cégek projektben való részvételéhez.