Behajthatatlan követelések: így változtak az áfaszabályok

2021. 01. 25., 10:00

2020. január 1-je óta a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapja – meghatározott feltételek teljesülése esetén – csökkenthető, ha az adóalany vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az adóalap utólag önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az adóalap-csökkentés feltételei és a behajthatatlan követelés fogalma 2021. január 1-jén változtak. Az alábbiakban ezeket a változásokat foglaljuk össze.

2021. január 1-jétől csökkenthető az adóalap akkor is, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője – vagyis az adós – adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy vagy szervezet, például természetes személy vagy gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány.

A vevői kört érintő változáshoz kapcsolódva bővült azon esetek köre is, amikor a ki nem fizetett ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege behajthatatlan követelésként elszámolható. Így 2021. január 1-jétől behajthatatlanként számolható el a követelés akkor is, ha a bíróság az adósságrendezési eljárásban a természetes személy adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette. Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni.

Az áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is, kivéve ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy:

  • ha a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a vevő megfelelő értesítése.)
  • ha a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni, hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell szolgáltatni.)
  • ha az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni. Ebben az esetben – ha a vevő nem áfaalany – csak a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről kell a bevallásban nyilatkozni, a vevő nevéről és az adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany, akkor a nevéről és adószámáról is kell nyilatkozni.)

A további, Áfa tv.-beli feltételeket megfelelően alkalmazni kell nem adóalany vevő esetén is.

Így az adóalap-csökkentéshez teljesülniük kell a következő feltételeknek akkor is, ha a vevő nem áfaalany:

  • a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó és a vevő független felek,
  • a vevő nem áll csődeljárás (magáncsőd) hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
  • a vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatósági adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás időpontjában és az azt megelőző egy évben,
  • a követelés az adóalap-csökkentést érvényesítő által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad,
  • a követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll, például nem faktorálták,
  • a behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon – például biztosításból – nem térült vagy térül meg,
  • az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt az önellenőrző bevallás benyújtásakor,
  • legalább egy év eltelt a fizetési határidő óta. Ez utóbbi feltétel 2021. január 1-jétől úgy módosult, hogy az adóalap-csökkentéssel nem kell várni a fizetési határidőtől számított egy évig, ha az érintett ügyletre vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet. Nem áfaalany vevők esetében tipikusan ilyenek például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződésekből (internet, telefon, tv) eredő polgári jogi igények. Ebben az esetben az adóalap-csökkentés abban az időpontban érvényesíthető, amikor annak valamennyi feltétele fennáll, és az adóalany a követelést behajthatatlan követelésként elszámolja.

A módosítások 2021. január 1-jén léptek hatályba, de azok – az önellenőrző bevallás 2021. január 1. utáni benyújtásával – alkalmazhatók a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra is.

A NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége” címmel megjelent tájékoztatóban foglaltak egyebekben továbbra is alkalmazhatók.

Pénzügyminisztérium – NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS