Behajthatatlan követelések: így változtak az áfaszabályok

2021. 01. 25., 10:00

2020. január 1-je óta a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapja – meghatározott feltételek teljesülése esetén – csökkenthető, ha az adóalany vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az adóalap utólag önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az adóalap-csökkentés feltételei és a behajthatatlan követelés fogalma 2021. január 1-jén változtak. Az alábbiakban ezeket a változásokat foglaljuk össze.

2021. január 1-jétől csökkenthető az adóalap akkor is, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője – vagyis az adós – adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy vagy szervezet, például természetes személy vagy gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány.

A vevői kört érintő változáshoz kapcsolódva bővült azon esetek köre is, amikor a ki nem fizetett ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege behajthatatlan követelésként elszámolható. Így 2021. január 1-jétől behajthatatlanként számolható el a követelés akkor is, ha a bíróság az adósságrendezési eljárásban a természetes személy adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette. Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni.

Az áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is, kivéve ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy:

  • ha a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a vevő megfelelő értesítése.)
  • ha a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni, hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell szolgáltatni.)
  • ha az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni. Ebben az esetben – ha a vevő nem áfaalany – csak a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről kell a bevallásban nyilatkozni, a vevő nevéről és az adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany, akkor a nevéről és adószámáról is kell nyilatkozni.)

A további, Áfa tv.-beli feltételeket megfelelően alkalmazni kell nem adóalany vevő esetén is.

Így az adóalap-csökkentéshez teljesülniük kell a következő feltételeknek akkor is, ha a vevő nem áfaalany:

  • a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó és a vevő független felek,
  • a vevő nem áll csődeljárás (magáncsőd) hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
  • a vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatósági adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás időpontjában és az azt megelőző egy évben,
  • a követelés az adóalap-csökkentést érvényesítő által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad,
  • a követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll, például nem faktorálták,
  • a behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon – például biztosításból – nem térült vagy térül meg,
  • az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt az önellenőrző bevallás benyújtásakor,
  • legalább egy év eltelt a fizetési határidő óta. Ez utóbbi feltétel 2021. január 1-jétől úgy módosult, hogy az adóalap-csökkentéssel nem kell várni a fizetési határidőtől számított egy évig, ha az érintett ügyletre vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet. Nem áfaalany vevők esetében tipikusan ilyenek például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződésekből (internet, telefon, tv) eredő polgári jogi igények. Ebben az esetben az adóalap-csökkentés abban az időpontban érvényesíthető, amikor annak valamennyi feltétele fennáll, és az adóalany a követelést behajthatatlan követelésként elszámolja.

A módosítások 2021. január 1-jén léptek hatályba, de azok – az önellenőrző bevallás 2021. január 1. utáni benyújtásával – alkalmazhatók a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra is.

A NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége” címmel megjelent tájékoztatóban foglaltak egyebekben továbbra is alkalmazhatók.

Pénzügyminisztérium – NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 09. 06., 15:06
Az előző hónaphoz képest a 95-ös benzin átlagára 7 forinttal, 605 forintra, a gázolajé 10 forinttal, 611 forintra csökkent augusztusban a statisztikai hivatal jelentése szerint; a benzin átlagára 7 forinttal a szomszédos országok átlagára alatt maradt, a gázolajé megegyezett a szomszédos országokéval.
2024-09-08 10:57:21
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS