A NAV bűnügyi szolgálata törvényben biztosított, nyílt és titkos eszközökkel dolgozik. A szervezett bűnözői csoportok kiiktatásával növeli a legális piaci szereplők mozgásterét, és a bűnös úton szerzett vagyon elvonásával biztosítja a kiesett költségvetési bevételeket. Hogy mindez milyen eredményeket jelent a gyakorlatban, arra példaként szolgál néhány konkrét eset.
ILLEGÁLIS BÁZISOLAJ-KERESKEDELEM (2014)
A sajtóban a több milliárd forint bevételkiesést okozó, „Olajbáró-ügyként” elhíresült esetben egy Hajdú-Bihar megyei lakos által létrehozott nemzetközi bűnszervezet 28 millió liter bázisolajat szerzett be strómanok nevén lévő gazdasági társaságok nevében az Európai Unió több tagállamából. Azon túlmenően, hogy a terméket Magyarországon jellemzően fuvarozásra használták fel, és illegális üzemanyag-kúton szolgálták ki a lakossági ügyfeleket, a termékek egy részét a szlovák piacon értékesítették. Az áru nyomon követésének megakadályozására fiktív CMR-okmányokat, illetve egyéb könyvelési iratokat használtak fel, ezzel azt a látszatot keltették, hogy a bázisolaj-termékeket a romániai Nagyváradra szállítják tovább a beszerzési helyről, azonban az áru soha nem hagyta el Magyarország területét.
JÁRULÉKSZABÁLYOK ÜZEMSZERŰ KIJÁTSZÁSA (2014)
Egy szervezett bűnözői csoport szinte az egész ország területét behálózta. Egy olyan, bűncselekményekre alapított gazdasági társaságokból álló, fiktív számlázási, szolgáltatási és könyvelési láncolatot építettek ki, amivel a relatíve sok alkalmazottat igénylő, magas bérköltséggel járó gazdasági tevékenységet végző vállalkozások valótlan tartalmú számlák befogadásával elkerülték a munkáltatással kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségeiket, illetve több adónemben törvénytelenül csökkentették a fizetendő adót.
A számlázási láncolat élén álló, a tényleges foglalkoztatást végző vállalkozások a bűnözői csoport közreműködésével havonta százmilliós nagyságrendben csökkentették a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok bevételeit, közvetve pedig mintegy tízezer munkavállalót fosztottak meg a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási ellátások igénybevételének lehetőségétől. Az ügy felgöngyölítésére a NAV vezetésével a rendőrség bevonásával nyomozócsoport alakult.
PÉNZMOSÁSTURIZMUS (2015)
Egy magyar állampolgár is tagja volt annak a nemzetközi bűnözői körnek, amelyben egy észak-afrikai házaspár futárokat bízott meg, akik családi utazás látszatát keltve, gépkocsijukban elrejtve, alkalmanként 250 ezer és egymillió euró közötti tételekben hoztak készpénzt Németországon keresztül Hollandiából és Spanyolországból Magyarországra.
A pénzt kisebb részletekben Szlovákiába vitték, ahol különböző bankokban befizették, majd távol-keleti gazdasági társaságok bankszámláira utalták. A hálózat kábítószerrel, jövedéki termékekkel elkövetett és további bűncselekményekből származó vagyonok „tisztára mosását” végezte, több 100 millió forint értékben. Az ügy felderítésében közreműködött az Amerikai Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatala, a DEA. Az együttműködés a nemzetközi bűnszervezet teljes körű működését feltáró beismerő vallomásokhoz vezetett.
WEBÁRUHÁZI ÁFACSALÓK (2017)
Az e-kereskedelem térnyerésével a webáruházak piacán is megjelentek a költségvetési csalások. A NAV nyomozói egyszerre több bűnszervezetet is kiiktattak erről a piacról. A szervezetek különállóan, de többször egymásra épülve milliárdos áfacsalást követtek el. A jellemzően ukrán, szerb, illetve magyar strómanok által jegyzett cégek nevében az Unió területéről beszerzett termékek első belföldi értékesítésénél kikerülték az áfafizetést. A konstrukció révén tetemes összegű adó-visszaigényléssel is nyerészkedtek.
ÁRUKERESKEDELEM SZÁMLÁZÁSI LÁNCOLATTAL (2018)
Több mint 10 milliárd forint bevételkiesést okoztak azok a bűnözői csoportok, amiket egyszerre iktattak ki a pénzügyi nyomozók. A szervezetek egymás tevékenységéről tudva, egymás mellett működve, részben azonos felvásárlók részére biztosítottak alacsony áron szójadara-terméket. Az egyes bűnszervezetet irányító személyek olyan számlázási láncolatot alakítottak ki, aminek célja az volt, hogy az általános forgalmi adót valótlan tartalmú számlákkal csökkentsék. Az egyik elkövetői kör a haszon eredetét különféle pénzmosási technikákkal leplezte.
VAGYONBIZTOSÍTÁSI CSÚCS (2018)
Egy több mint 6 milliárd forint kárt okozó, 31 gyanúsítottat érintő ügyben egy vágóhíd üzemeltetője, alvállalkozókhoz minimál béren bejelentett munkaerőt foglalkoztatott, és a bejelentett bérnél éveken keresztül magasabb összeget fizetett ki. A fizetendő járulék csökkentésére az alvállalkozók valótlan tartalmú számlákat állítottak ki. A bűncselekménnyel okozott kár megtérülését a pénzügyi nyomozók 5 milliárd forintot vagyonelkobzás címén, 13 milliárd forintot jogi személlyel szembeni intézkedésként, és 35 millió forint értékű, húsz, Olaszországban és Spanyolországban található ingatlan zárolásával biztosították. A büntetőeljárásban zárolt vagyon értéke meghaladta a 20 milliárd forintot.
ILLEGÁLIS CIGARETTAGYÁRTÁS (2019)
Több mint 850 millió forint kárt okozott az a 23 fős bűnszervezet, amelyre nemzetközi együttműködéssel csaptak le a pénzügyi nyomozók. Az illegális cigarettagyárban mintegy egymillió szál cigarettát gyártottak. A készterméken túl a nyomozók lefoglalták a teljes gépsort, a csomagoláshoz és a gyártáshoz szükséges anyagokat, valamint 35 tonna dohányt, amely több százmillió cigaretta előállításához lett volna elegendő. Ugyancsak jelentős fogásnak bizonyult annak a csoportnak a felszámolása, amelynek tagjait éppen a működésben lévő gyártósor mellett érték tetten. A gépek mellett több mint 43 millió szál cigarettát, valamint négy és fél tonna vágott dohányt foglaltak le. A nyomozás adatai alapján egy hét elteltével újabb, 77 millió szál cigarettát sikerült lefoglalni egy repülőgéphangárban. A költségvetésnek 3,4 milliárd forint kárt okozott volna, ha ez a cigaretta forgalomba kerül. A hat elkövető közül a magyar állampolgárral szemben négy év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki, a külföldi állampolgárságú elkövetőket kiutasították az országból, és emellett két év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”