Az adóvégrehajtások szünetelnek, de adót fizetni továbbra is kell

2020. 03. 26., 12:15

A 2020. március 24-én hatályba lépett kormányrendeletben a kormány kibővítette a veszélyhelyzeti intézkedések körét, és előírta, hogy az adóhatóság előtt folyamatban levő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek. A vállalkozások azonban nem mentesülnek az adó önkéntes megfizetése alól.

A 2020. március 24-én elfogadott, 57/2020. (III. 23). számú kormányrendelet előírja azt is, hogy ha valakinek a munkabérére végrehajtás indult és a munkáltató az összeget levonta, de még nem utalta át az adóhatóságnak, úgy a levont összeget vissza kell fizetni a munkavállalónak. Amennyiben a munkáltató már átutalta a levont összeget az adóhatósághoz, akkor azt az adóhatóság fogja nyolc napon belül visszatéríteni a munkavállaló részére.

Hasonló szabályokat vezettek be a bankszámlákra vezetett végrehajtás miatt a bankszámlákról levont összegekre vonatkozóan. A kormányrendelet elérhető ITT.

Adót azonban fizetni kell!

“Fontos, hogy a végrehajtási eljárások szünetelése nem mentesíti a vállalkozásokat az adó önkéntes megfizetése alól. Ha a vállalkozás az adót nem fizeti be, úgy a késedelem idejére a veszélyhelyzet alatt is késedelmi pótlékot kell fizetnie”mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke. A veszélyhelyzetre tekintettel azonban lehetőség van arra, hogy a vállalkozások a késedelmi pótlék méltányossági alapon történő mérséklését kérjék az adóhatóságtól.

Az önkéntes adófizetés elmulasztása a késedelmi pótlék mellett számos további hátránnyal is járhat a vállalkozásra nézve. Ilyen lehet például a megbízható adózói besorolás és az ahhoz kapcsolódó jelentős kedvezmények elvesztése, a költségvetési támogatások kiutalásakor alkalmazható kedvezőbb szabályok alkalmazásának kizárása, vagy a mikrovállalkozások számára nyitva álló társaságiadó-alap kedvezmény elvesztése.

A kormányrendelet rendezi azt is, hogy a végrehajtáshoz való jog elévülése a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik, vagyis ezekben az esetekben a végrehajtási eljárások a főszabály szerinti határidőn túl is lefolytathatók lesznek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS