A kölcsönök, hitelek esetén gyakran találkozhatunk az adóstárs és a kezes kifejezésekkel? Melyik mit jelent? Mit vállal az adóstárs és mit a kezes? Kinek kell kifizetni a tartozást? Kitől hajtható be a követelés, ha az adós nem fizet? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Pénzintézettel kötött kölcsönszerződések esetén gyakran találkozhatunk adóstárssal. A szerződésben adóstársként szerepelhet például a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvező – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Maga a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz külön rendelkezéseket az adóstársra vonatkozóan.
Más jogszabályban találhatunk külön meghatározást az adóstársra, ám mindig figyeljünk arra, hogy azt milyen eljárásra vonatkozóan kell alkalmazni. Például a magáncsőd szabályairól szóló jogszabály, hivatalos nevén a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény adóstársnak tekinti azt a természetes személyt, aki a törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van. Azt, hogy mit jelent az egyetemleges felelősség, a cikk folytatásában mutatjuk be.
Egy másik példa az adóstársra a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezességvállalásnál található. A 35 évnél fiatalabb hiteligénylő mellett adóstárs csak közeli hozzátartozója lehet.
Van különbség az adós és az adóstárs között? Esetleg az adóstárs felelőssége kisebb, mint az adósé?
Az elnevezés alapján sokan gondolják úgy, hogy az adós és az adóstárs nem egyformán felelős a hitel visszafizetéséért. Gondolják ezt azért is, mert gyakran az adós bankszámlájáról történik a hitel törlesztése. Ám ez a legtöbb esetben inkább technikai kérdés. A lényeg, hogy ki milyen módon felel a hitel visszafizetéséért. Kitől lehet majd követelni és behajtani a tartozást?
Az adóstárs felelősségét az általa is aláírt hitelszerződés tartalmazza. A legtöbb esetben a szerződésben az szerepel, hogy az adóstárs az adóssal egyetemlegesen felel a hitel visszafizetéséért. Az egyetemleges kötelezettség azt jelenti, hogy a fizetés elmaradás esetén a hitelező bármelyiküktől követelheti a tartozás visszafizetését. Ráadásul még sorrend sem köti a hitelezőt. Adóstársként tehát ne számítsunk arra, hogy mi csak akkor kerülünk sorra a követelés érvényesítése során, ha az adóson nem lehet behajtani a tartozást.
Mindig érdemes utánanézni, hogy a szerződésben mi szerepel pontosan. Sok esetben a szerződő feleken múlik, hogy miben állapodnak meg. Banki szerződések esetén általában a bank diktálja a feltételeket. Ekkor is előfordulhat, hogy az adóstárs nem a teljes hitelösszeg visszafizetéséért felel, bár ennek azért kicsi az esélye.
A kezes helyzete különbözik az adóstársétól. Az viszont már a kezesség formájától függ, hogy mi lesz a különbség. A kezességnek több formája is van. Például a sortartó kezesség esetén a kezes csak azután köteles a tartozás rendezésére, ha az adóson eredménytelen volt a behajtás. A készfizető kezesség azonban merőben más. Itt nem térek ki a kezesség minden formájára, erről itt többet is megtudhatsz. A kölcsönszerződések esetén – legalábbis, amit a pénzintézetek kötnek – általában a készfizető kezességgel találkozhatunk, így azt közelebbről is megnézzük.
A készfizetői kezesség lényege, hogy a tartozás követelhető akár az adóstól akár közvetlenül a készfizető kezestől is. Ezért is nevezik készfizető kezességnek, hiszen a kezes is „készen áll”, rendelkezésre áll a jogosult számára. Vagyis nem a kézhez van köze, bár sokan tévesen „kézfizető kezességként” emlegetik.
Ha tehát az adós nem fizet, a tartozás minden további feltétel nélkül kérhető, behajtható a készfizető kezesen. Nincs sorrend, nem kell megvárni, hogy behajtható-e a tartozás az adóson vagy sem. Ha a készfizető kezes rendezte az adós tartozását, akkor ő maga követelheti azt az adóson. Nem feltétlenül kell „lenyelnie a békát”, bár erre is van esély, ha az adós egyébként neki sem tud fizetni.
Kis öröm az ürömben, hogy a szerződésben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a kezesség készfizető. Véletlenül tehát nem jöhet létre készfizető kezesség.
Gyakorlati szempontból az adóstárs és a készfizető kezes igen hasonló helyzetben van. Az adóstárs és a készfizető kezes is a teljes vagyonával felel a tartozás visszafizetéséért. Különbség lehet a kettő között, hogy készfizető kezességet szinte bárki vállalhat, míg az adóstárs esetén fent láthattuk, hogy lehetnek jogszabályi megkötések. Az nyilván más kérdés, hogy a hitelező kit fogad el kezesként. Mivel elemi érdeke, hogy a hitelt visszafizessék a részére, a kezes esetén is kérheti annak igazolását, hogy adott esetben képes lenne a tartozás rendezésére.
A lényeg, hogy minden kötelezettségvállalás esetén legyünk tisztában vele, hogy mit vállalunk. Ilyenkor ugyanis nem csak egy papírról van szó, akár a vagyonunk is múlhat rajta.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Amúgy a siller, úgy tűnik, a magyar közönség számára értelmezhetetlen kategória.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.