A tulajdonos halála a kft vége?

2019. 08. 26., 13:45

A Magyarországon működő több, mint félmillió gazdasági társaság közül jelenleg 375 009 darab korlátolt felelősségű társaságot (kft) tart nyilván a KSH. A kft-k magyar gazdaságban betöltött kiemelt szerepe a KSH adataiból is látható, így érdemes megvizsgálni, hogy mi lesz egy kft sorsa, ha a tulajdonosa meghal.

A kft-k között érdemes különbséget tenni, hiszen a Polgári Törvénykönyvben („Ptk.”) szabályozott gazdasági társaságnak lehetnek természetes személy és jogi személy tagjai, azaz tulajdonosai is, de akár egy személy is alapíthat kft-t.

Azt azonban általános jelleggel kimondhatjuk, hogy a kft valamely tulajdonosának halála nem eredményezi a Kft. megszűnését, hiszen a kft mint jogi személy a tagjaitól elkülönülő jogalanyisággal rendelkezik. Éppen ezért mindenképpen érdemes foglalkoznia a Kft. tagjainak a tulajdonos(ok) esetlegesen bekövetkező halálával, hiszen a fennmaradó Kft. életében komoly működési zavarok léphetnek fel valamely tag halála esetén a megfelelő szabályozás hiányában, hívja fel a figyelmet dr. Weidinger Péter, LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Amennyiben egy kft tagja nem természetes személy, hanem jogi személy, úgy a jogi személy tag tulajdonosának halála nem érinti a kft-t, hiszen mind a tulajdonos jogi személy, mind a kft a haláleset ellenére tovább működik.

Az üzletrész öröklése

Amennyiben a felek nem szabályozták a társasági szerződésben a tulajdonosok halálának kérdéskörét, úgy a Ptk. általános szabálya érvényesül, vagyis a tag halála esetén az örököse lesz a Kft. új tagja, úgy hogy a Kft. ügyvezetőjétől kéri a tagjegyzékbe való bejegyzését. Tehát amennyiben a Kft. természetes személy tulajdonosa meghal, akkor az örököse lesz a Kft. új tagja és a Kft. tulajdonosainak immár az egykori üzlettárs örökösével kell tovább vinni a céget. Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy a kft új tagja végrendeleti örökös, vagy törvényes örökös lesz-e.

Az üzletrész a Ptk. főszabálya szerint az egyszemélyes kft tagjának halála esetén is öröklődik, tehát a kft akkor is „továbbél”, ha az alapítója és egyedüli tagja halt meg. Ebben az esetben is az ügyvezetőtől kell kérnie az örökösnek a tagjegyzékbe való bejegyzést.

Az üzletrész öröklése már önmagában is veszélyeket hordoz, hiszen lehet, hogy az elhunyt üzlettársnak több örököse is van, de az az eset is többször előfordul, hogy a volt tulajdonos örököse még kiskorú. Ilyenkor pedig bonyolult hagyatéki eljárásra, míg kiskorú örökös esetén a törvényes képviselő és a gyámhatóság közreműködésére is számítani kell, mutat rá dr. Weidinger Péter.

Az üzletrész öröklésének kizárása

A fentieket olvasva joggal merülhet fel a tulajdonosokban a kérdés, hogy hogyan lehet kiküszöbölni az üzletrész öröklésével járó problémákat. Kézenfekvő megoldás lenne az üzletrész öröklésének kizárása, amelyre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) lehetőséget is biztosított, azzal, hogy ilyenkor rendelkezni kellett az üzletrésznek a tagok, vagy a társaság által történő megváltásáról. A Ptk. hatálybalépésével azonban a Gt. hatályát vesztette, a gazdasági társaságok szabályozása pedig bekerült a Ptk.-ba és a jogalkotó megszüntette azt a lehetőséget, hogy a tagok az üzletrész átszállását kizárják.

Az üzletrész megváltása

Amennyiben a kft tagjai el szeretnék kerülni az üzletrész öröklésével járó nehézségeket, úgy a társasági szerződésben kell rendezniük a tag halála esetén követendő eljárást, vagyis az üzletrész megváltását. Ez azt jelenti, hogy a kft tagjai dönthetnek úgy a társasági szerződésben, hogy meghatározott személyek, a társasági szerződésben meghatározott feltételekkel magukhoz válthatják az elhunyt tulajdonos üzletrészét. Az üzletrész megváltására az arra jogosult személyeknek maximum 30 nap áll rendelkezésükre, amely határidőt onnantól kell számítani, hogy az elhunyt tulajdonos örököse, vagy jogutódja kérte az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Szintén ebben a 30 napos jogvesztő határidőben kell megfizetni az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a jogutódnak.

A korábbi szabályozáshoz képest lényegi különbség, hogy a megváltásra jogosultak köre nem korlátozódik a társaságra és a tagokra, hanem bárki jogosult lesz a megváltásra, aki a társasági szerződésben feltüntetésre került.

Az üzletrész öröklésének kiküszöbölése

Mivel az üzletrész öröklésének elkerülésére és az üzletrész megváltására csak akkor van lehetőség, ha a Kft. tagjai erről a társasági szerződésben rendelkeztek, meghatározva a megváltásra jogosult személyek körét és a megváltás feltételeit is, ezért a kft tagjainak célszerű ezt a kérdést még valamennyi tag életében a létesítő okiratban rendezni, hívja fel a figyelmet az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A társasági szerződés megfelelő rendelkezésének hiányában ugyanis a Kft. tagjainak olyan örökössel, illetve jogutóddal kell majd együttműködniük, aki adott esetben az elhunyt tag és a megmaradt tagok akaratával ellentétes irányba kívánja vinni a kft-t, vagy máshogy képzeli el a társaság jövőjét mint tették azt az egykori tulajdonosok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS