A nem vér szerinti gyermek öröklése

2022. 09. 21., 15:18

Számos családban van örökbefogadott gyermek és még ennél is több családban nevelt gyermek, illetve mostohagyermek. Hogyan történhet a nem vér szerinti gyermek öröklése az örökbefogadó szülő vagy nevelőszülő halála esetén? Örököl-e vér szerinti szülője után, akit örökbe fogadtak? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Örökbefogadott gyermek, mostohagyermek, nevelt gyermek

Örökbefogadott gyermek lesz, akit a nem vér szerinti szülője örökbefogadási eljárás eredményeként örökbefogadott.

Az örökbefogadás legfontosabb jogi következménye, hogy az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek között egyenesági rokoni kapcsolatot létesít. Ez egyben az örökbefogadó rokonai és az örökbe fogadott gyermek között is rokoni kapcsolatot létesít. Az örökbefogadással a gyermek az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, mind az örökbefogadó, mind az ő rokonai tekintetében. Nem kizárt, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermek között eleve lehet vér szerinti rokonság, ha valaki a rokonának vér szerinti gyermekét fogadja örökbe.

Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Így például az ő gyermeke az örökbefogadó szülő egyenesági leszármazója (unokája) lesz és bekerül az örökbefogadó rokonságába is.

Mostohagyermek a házastársak egyikének olyan kiskorú gyermeke, akit a vele együttélő házastárs beleegyezésével hozott a közös háztartásba. Például a házastársak egyikének az előző házasságából származó kiskorú gyermeke. A mostohaszülőnek tartási kötelezettsége is van az olyan mostohagyermekkel szemben, akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.

A nevelt gyermek alatt a mostohagyermeknél tágabb kört kell érteni. Minden olyan eset ide tartozik, amikor a gyermeket nem a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő vagy mostohaszülő neveli saját háztartásában. A nevelőszülő a Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint olyan személy, aki a gyermekről saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti, örökbefogadó vagy mostohaszülője.

Az örökbefogadott gyermek öröklése

Amint a fentiekből látható, az örökbefogadott az örökbefogadással az örökbefogadó gyermekének teljes jogú státuszába lép. Ebből logikusan következik, hogy az öröklés szempontjából sem lehet másként kezelni, mint az örökbefogadó vér szerinti gyermekét.

Az örökbefogadott mindaddig, amíg az örökbefogadás fennáll, az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl. Tehát törvényes örökösnek tekintendő. Például, ha az örökbefogadó szülőnek két vér szerinti és egy örökbefogadott gyermeke van, akkor a törvényes öröklés szabályai szerint ők egymás között egyenlő arányban örökölnek.

Természetesen az örökbefogadó szülő tehet végintézkedést is. Abban a törvényes öröklés rendjétől eltérhet az örökbefogadott gyermek tekintetében is. Amennyiben azonban a kötelesrész feltételei fennállnak, akkor erre az örökbefogadott gyermek is jogosult.

Mi a helyzet az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője és vér szerinti rokonai utáni örökléssel? Főszabály szerint az örökbefogadott gyermek törvényes öröklés útján nem örökölhet a vér szerinti szülője és az ő rokonai után mindaddig, amíg az örökbefogadás fennáll. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a vér szerinti szülő vagy rokonai után az örökbefogadott végintézkedés útján örököljön.

Az előző szabály alól egy kivétel van. Ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt, akkor az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Ezért, ha például a gyermeket a vér szerinti nagyszülők fogadták örökbe, akkor a gyermek a vér szerinti szülője után is örökölhet.

A mostohagyermek és nevelt gyermek öröklése

Önmagában attól, ha valaki nem a vér szerinti gyermekét neveli saját háztartásában, nem jön létre vér szerinti rokoni kapcsolat a gyermek és a mostohaszülő, illetve nevelőszülő között.

A mostohagyermek és a nevelt gyermek nem lesz törvényes örököse a mostohaszülőnek és a nevelőszülőnek. A mostohagyermek és a nevelt gyermek továbbra is a vér szerinti szülei, illetve az ő rokonaik után örökölhet a törvény szerint.

Amennyiben a mostohaszülő vagy a nevelőszülő azt kívánja, hogy a mostohagyermeke és a nevelt gyermeke örököljön utána, akkor erről végintézkedés formájában gondoskodhat.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 14., 18:05
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS