A nem vér szerinti gyermek öröklése

2022. 09. 21., 15:18

Számos családban van örökbefogadott gyermek és még ennél is több családban nevelt gyermek, illetve mostohagyermek. Hogyan történhet a nem vér szerinti gyermek öröklése az örökbefogadó szülő vagy nevelőszülő halála esetén? Örököl-e vér szerinti szülője után, akit örökbe fogadtak? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Örökbefogadott gyermek, mostohagyermek, nevelt gyermek

Örökbefogadott gyermek lesz, akit a nem vér szerinti szülője örökbefogadási eljárás eredményeként örökbefogadott.

Az örökbefogadás legfontosabb jogi következménye, hogy az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek között egyenesági rokoni kapcsolatot létesít. Ez egyben az örökbefogadó rokonai és az örökbe fogadott gyermek között is rokoni kapcsolatot létesít. Az örökbefogadással a gyermek az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, mind az örökbefogadó, mind az ő rokonai tekintetében. Nem kizárt, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermek között eleve lehet vér szerinti rokonság, ha valaki a rokonának vér szerinti gyermekét fogadja örökbe.

Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Így például az ő gyermeke az örökbefogadó szülő egyenesági leszármazója (unokája) lesz és bekerül az örökbefogadó rokonságába is.

Mostohagyermek a házastársak egyikének olyan kiskorú gyermeke, akit a vele együttélő házastárs beleegyezésével hozott a közös háztartásba. Például a házastársak egyikének az előző házasságából származó kiskorú gyermeke. A mostohaszülőnek tartási kötelezettsége is van az olyan mostohagyermekkel szemben, akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.

A nevelt gyermek alatt a mostohagyermeknél tágabb kört kell érteni. Minden olyan eset ide tartozik, amikor a gyermeket nem a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő vagy mostohaszülő neveli saját háztartásában. A nevelőszülő a Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint olyan személy, aki a gyermekről saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti, örökbefogadó vagy mostohaszülője.

Az örökbefogadott gyermek öröklése

Amint a fentiekből látható, az örökbefogadott az örökbefogadással az örökbefogadó gyermekének teljes jogú státuszába lép. Ebből logikusan következik, hogy az öröklés szempontjából sem lehet másként kezelni, mint az örökbefogadó vér szerinti gyermekét.

Az örökbefogadott mindaddig, amíg az örökbefogadás fennáll, az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl. Tehát törvényes örökösnek tekintendő. Például, ha az örökbefogadó szülőnek két vér szerinti és egy örökbefogadott gyermeke van, akkor a törvényes öröklés szabályai szerint ők egymás között egyenlő arányban örökölnek.

Természetesen az örökbefogadó szülő tehet végintézkedést is. Abban a törvényes öröklés rendjétől eltérhet az örökbefogadott gyermek tekintetében is. Amennyiben azonban a kötelesrész feltételei fennállnak, akkor erre az örökbefogadott gyermek is jogosult.

Mi a helyzet az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője és vér szerinti rokonai utáni örökléssel? Főszabály szerint az örökbefogadott gyermek törvényes öröklés útján nem örökölhet a vér szerinti szülője és az ő rokonai után mindaddig, amíg az örökbefogadás fennáll. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a vér szerinti szülő vagy rokonai után az örökbefogadott végintézkedés útján örököljön.

Az előző szabály alól egy kivétel van. Ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt, akkor az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Ezért, ha például a gyermeket a vér szerinti nagyszülők fogadták örökbe, akkor a gyermek a vér szerinti szülője után is örökölhet.

A mostohagyermek és nevelt gyermek öröklése

Önmagában attól, ha valaki nem a vér szerinti gyermekét neveli saját háztartásában, nem jön létre vér szerinti rokoni kapcsolat a gyermek és a mostohaszülő, illetve nevelőszülő között.

A mostohagyermek és a nevelt gyermek nem lesz törvényes örököse a mostohaszülőnek és a nevelőszülőnek. A mostohagyermek és a nevelt gyermek továbbra is a vér szerinti szülei, illetve az ő rokonaik után örökölhet a törvény szerint.

Amennyiben a mostohaszülő vagy a nevelőszülő azt kívánja, hogy a mostohagyermeke és a nevelt gyermeke örököljön utána, akkor erről végintézkedés formájában gondoskodhat.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS