A munkahelyen kívüli magatartás miatt is elbocsátható a munkavállaló?

2024. 10. 01., 09:01

A munkajog túlnyomórészt a munkavállaló munkahelyen, munkaidőben folytatott tevékenységét és egyéb magatartását szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló a munkaidején kívül bármilyen, akár a munkáltatóra nézve sértő magatartást tanúsíthat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkahelyen kívüli magatartás

A Munka Törvénykönyve tartalmaz előírásokat a munkavállaló munkaidején, munkahelyén kívüli magatartására is. A törvény szerint a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A munkavállaló magatartásának értékelésénél a törvény alapján különös jelentősége van annak is, hogy milyen munkakört tölt be és milyen helyet foglal el a munkáltató szervezetében. Így egy bizalmi munkakört betöltő munkavállaló esetén súlyosabban értékelendő a munkahelyen kívüli magatartás. Különösen akkor, ha a munkáltatóra vonatkozóan a közösségi médiában sértő, valótlan állításokat tesz. Valós tények közlésével rendszerint nem sérthető meg a munkáltató jó hírneve. Ez alól kivétel, ha a munkáltatónak erősebb érdeke fűződik e tény titokban tartásához, mint a tény nyilvánosság számára való megismeréséhez fűződő érdek.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a valós tények közlése sem feltétlenül jelenti, hogy a munkavállaló nem követ el jogsértést. A valós tények nyilvánosságra hozatalával a munkavállaló veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekét is.

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt sem munkaidőben, sem azon kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tipikus példája a munkáltató versenytársánál végzett munka, vagy ha a munkavállaló a munkáltatóval konkurens tevékenységbe kezd.

A munkavállaló nem veszélyeztetheti a munkaviszony célját sem a munkaidőn kívüli magatartásával. A munkaviszony célja, hogy a munkavállaló a munkaerejét a munkáltató rendelkezésére bocsássa és munkát végezzen. E célt veszélyeztetheti az is, ha a táppénzen lévő munkavállaló nem az elvárható magatartást tanúsítja a gyógyulása érdekében. Például, ha szándékosan elmulasztja a kezeléseket, hogy keresőképtelensége idejét meghosszabbítsa.

A véleménynyilvánításhoz való jog kapcsán az általános szabály, hogy a munkavállaló e jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

A munkavállaló magatartásának szabályozása

Gyakori probléma, hogy a munkáltató mennyiben jogosult korlátokat állítani a dolgozó munkaidőn kívüli magatartása, magánélete tekintetében. A munkáltató a dolgozó munkaidején kívüli magatartását akkor korlátozhatja, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges. Azonban ekkor is figyelni kell arra, hogy a korlátozás a cél elérésével arányos legyen.

A munkáltató által kialakított magatartási szabályok gyakran a véleménynyilvánítást és a munkáltatóra vonatkozó közléseket érintik. A bíróságok általában elfogadottnak tekintik az olyan korlátozást, miszerint a munkáltató nevében csak meghatározott személyek tehetnek nyilatkozatot a médiában vagy a nyilvánosság előtt. Ugyancsak elfogadható lehet az olyan korlátozás, ami a munkáltató vezetőinek, bizalmi jellegű munkaviszonyt betöltő munkavállalóinak a véleménynyilvánítási jogát szorítja keretek közé.

A munkaidőn kívüli magatartás korlátozása elképzelhető más területeken is. Például bizonyos munkakör esetén egyes veszélyes sporttevékenységek tiltása, amennyiben ezek űzése közvetlenül veszélyeztetné a munkavállaló munkavégzési képességét.

Az aránytalan, indokaltan és a munkaviszonnyal közvetlenül össze nem függő korlátozás nem jogszerű. Erre lehet példa, a munkavállalók közötti párkapcsolatra vonatkozó általános bejelentési kötelezettség, vagy szélsőségesebb esetben a munkavállalók közötti párkapcsolat engedélyhez kötése. Ez rendszerint indokolatlan és aránytalan korlátozás. A párkapcsolat bejelentésének kötelezettsége korlátozott esetben indokolt lehet. Például, ha a kapcsolat az érintettek beosztása miatt a munkáltató működésére közvetlenül kiható összeférhetetlenséget idézhet elő.

A munkaviszony megszüntetése munkahelyen kívüli magatartás miatt

A munkavállalónak érdemes betartani a munkaidőn kívüli magatartásra vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén akár a munkaviszonya is megszüntetésre kerülhet. A munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból. A munkáltató azonnali hatályú felmondására okot adhat, ha a munkavállaló egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Természetesen a munkahelyen kívüli magatartásra vonatkozó előírások megsértése nem alapozza meg minden esetben automatikusan a felmondást. A munkavállaló e magatartása akkor adhat okot a felmondásra, ha a magatartás közvetlenül és ténylegesen kihat a munkaviszonyra. Azonnali hatályú felmondás pedig akkor jöhet szóba, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a munkavállalót azonnal el kell távolítani a munkahelyről. Például, ha a munkavállaló a munkáltató tudta nélkül egy konkurens vállalatnál is munkaviszonyt vagy más foglalkoztatási viszonyt létesített. Ez olyan mértékben sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, hogy megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS