A megyék átnevezése óriási jogszabály-módosítási hullámmal járt

2023. 06. 04., 17:17

A megyék átnevezése vármegyékké többszáz jogszabály módosítását igényelte. A helyzetet bonyolítja, hogy a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak a helyzet megoldására. A vármegyei jogszabály-dömping azonban csak a jéghegy csúcsa: egy év alatt 214 közlöny közel 12 ezer oldalán csaknem ötezer jogszabály jelent meg.

Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb- nagyobb apróságok is.

A frissen életbe lépett szabályok nagy része úgynevezett módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít. Ezeket a változásokat emberi erővel követni nagyjából esélytelen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt átnyálazzon, lehetetlen küldetésnek tűnik.

Állandóan résen kell lenni

A minisztériumok átnevezése összességében sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve ez mégsem jelent jelentős változást. A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.

Mint Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás. A nehézséget elsősorban az jelenti, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.

A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, amely csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.

Év végén felgyorsulnak az események

A jogalkotási rendszernek sajátossága, hogy ősz után beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik.

Ferencz Mónika elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel lehetetlen feldolgozni. 2022 vége ebben is rekorder volt: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.

Segíthet az automatizáció

Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.

Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból hiba nélkül kiszedni a legfontosabbakat. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.

„A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat” - mondta a cég ügyvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS