A Magyar Kormánynak adott igazat az Európai Bíróság a Tesco és a Vodafone elleni különadóperekben

2020. 03. 03., 11:55

Az Európai Bíróság március 3-án hozta meg az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. A testület mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

Az Európai Bíróság március 3-án hozta meg az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

Az Európai Bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Mi alapján kellett fizetni ezeket az adókat?

A 2010. októberi (2010. januártól visszamenőlegesen alkalmazott) törvény háromféle különadót tartalmazott: kiskereskedelmi, távközlési és energetikai különadót. Ezek három évig (2012 végéig) voltak hatályosak a pénzügyi világválság idején, ezért válságadók néven is vonultak be a köztudatba.

Az energiaszektorban a MOL a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. Nem úgy a kiskereskedelmi és a távközlési szektorokban.

A kiskereskedőknél 500 millió forint éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték, 100 milliárd forint felett már az éves bevétel 2,5 százalékát kellett fizetni. A távközlési szektorban még magasabbak voltak az adómértékek: 100 millió forint árbevételig volt adómentesség, utána szintén meredeken nőttek az adókulcsok, egészen 6,5 százalékig, amelyet 5 milliárd forint éves árbevétel felett kellett alkalmazni.

Mivel érveltek a felek?

A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.

A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése kb. 50 százalék, tehát a belföldi tulajdonú boltokhoz hasonló mértékű, de az adó 95 százalékát a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy míg a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.

„Az Európai Bíróság az ítéleteiben nem tett érdemi különbséget a két szektor piacszerkezete alapján, hanem mindkét esetben kimondta, hogy nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi tulajdonú társaságokat meredeken emelkedő adókulcsokkal adóztatja” – emelte ki Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mik lehetnek az ítéletek hatásai?

Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befizetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben. Így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg.

„A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme. Kérdés, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését” – tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

A Vodafone reakciója

„Jelen ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Vodafone Magyarország Zrt között fennálló, adminisztratív jogértelmezési kérdés, egy ma már nem létező különadó tekintetében, melynek elbírálása a magyar bíroság előtt folyik. A magyar bíróság az ügy egyes jogkérdéseivel kapcsolatban kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, az Európai Bíróság előtt.

A Vodafone Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása keretében hozott döntést, melyet előrevetített az Európai Bíróság Főtanácsnokának, a tavalyi év során kiadott véleménye.  A Vodafone Magyarország a krízis adót ugyan vitatta, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is.

A Vodafone Magyarországon jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság sikereihez és növekedéséhez: közel 4000 főt foglalkoztat Budapesten és Miskolcon, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi közteherviselésből adók, járulékok és frekvenciahasználati díjak formájában.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 05. 20., 09:12
Újfajta szemlélettel kell a logisztikai iparág problémáit megoldani. Az új idők új megoldásokat követelnek, ennek mi is a részesei vagyunk – mondta az Üzletemnek Honosiné Máhr Ágnes, a Ho-Máhr Trans ügyvezetője, pénzügyi és szakmai vezetője.
2022-05-21 15:38:11
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, amelyen kimagaslóan sokan, az előzetes, nem hivatalos adatok szerint mintegy 79 ezren adták le voksukat. A részvétel közel kétszer akkora volt, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon.
2022-05-21 13:36:30
Javult a magyarok jövedelmi helyzete az idei első negyedévben a járvány legsúlyosabb időszakához képest, a kedvezőbb összkép ellenére azért sokan vannak, akik még hátrányban vannak, derül ki a K&H biztos jövő index – negyedéves rendszerességgel készülő – reprezentatív felméréséből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS