A kkv minősítés csapdái

2021. 06. 01., 16:21

Pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, adómentességek, csak hogy néhányat említsünk azokból az előnyökből, amelyekért megéri kkv-nak lenni. Sokszor azonban csapdákat rejtő jogszabályok zegzugain keresztül kell végigmennie annak, aki meg akarja tudni magáról, hogy valóban kkv-e.

Más országokhoz hasonlóan hazánkban is számos kedvezmény segíti a kis- és középvállalkozásokat (az úgynevezett kkv-kat) abban, hogy fel tudják venni a versenyt a nagyvállalati szektorral. Annak azonban, aki ezeket a lehetőségeket ki akarja aknázni, sokszor komoly jogértelmezési nehézségeken kell keresztülmennie.

Első látszatra viszonylag könnyűnek tűnik eldönteni azt, hogy valaki kkv-e vagy sem. A törvény ugyanis három mutatószámmal operál:

  • a munkavállalói létszám kisebb, mint 250 fő;
  • az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró és
  • a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió euró.

Ha a vállalkozás a létszámkorlátnak és a két pénzügyi korlát egyikének megfelel, akkor kkv-nak minősül. A valóságban azonban nem ennyire egyszerű a helyzet.

Nem vagyunk egyedül

„A kkv-kra vonatkozó határértékek egyik legnagyobb csapdája, hogy azokat nem önállóan, hanem a cégcsoport más tagjainak adataival összeszámítottan kell értékelni” – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. „Az értékelés során az értékelendő vállalkozás egyedi adataihoz hozzá kell számítani egyrészt az ún. kapcsolódó vállalkozások, másrészt az ún. partnervállalkozások adatait is.”

Kapcsolódó vállalkozások főszabály szerint azok, akik egymásban közvetlenül vagy közvetve a szavazatok többségével rendelkeznek. De kapcsolódó vállalkozásokról van szó akkor is, ha egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett, pl. egy szindikátusi megállapodás alapján döntő irányítást vagy ellenőrzést gyakorol.  

Könnyen el lehet csúszni azon, hogy a kapcsolódó vállalkozások adatait 100 százalékban kell hozzászámítanunk a saját adatainkhoz akkor is, ha a befolyás mértéke ennél kisebb. Hiába van tehát csupán 60 százalékos tulajdonunk egy leányvállalatban, a fenti határértékek számításánál a leányvállalat minden értékét 100 százalékban kell hozzáadnunk a saját vállalkozásunk adataihoz.

A kkv minősítés megállapításánál azoknak a vállalkozásoknak (az ún. partnervállalkozásoknak) az adatait is figyelembe kell vennünk, amelyek ugyan nem minősülnek a kapcsolódó vállalkozásnak, de a befolyásunk bennük eléri a 25 százalékot. Ezeknek a partnervállalkozásoknak az adatait azonban a szavazati jog mértékével már arányosítani kell, azaz, ha 35 százalékos részesedésünk van egy vállalkozásban, akkor annak releváns adatait csak 35 százalékos mértékben kell hozzászámítani a saját számainkhoz.

A családban marad?

Kapcsolódó vállalkozásokat hoz létre az is, ha az adott társaságok magánszemély tulajdonosai közösen fellépő természetes személyeknek minősülnek. Mindenképp ilyenek a családtagok – és nem csupán a közeli hozzátartozók, hanem más távolabbi rokonok is, mint például az unokatestvérek vagy a sógorok. A kkv minősítés szempontjából tehát a társaság adatait a családtagok társaságainak az adataival is aggregálni kell, ami nem mindig egyszerű. Mint ahogy annak megállapítása sem, hogy a családi kapcsolaton túlmenően mikor tekinthető úgy, hogy egyes magánszemélyek közösen lépnek fel.

„A jó hír az, hogy a közösen fellépő magánszemélyekhez tartozó vállalkozások adatait csak akkor kell összeszámítani, ha a társaságok tevékenységüket ugyanazon a piacon, vagy egymással szomszédos piacon folytatják” – ismerteti Barta Péter. „Így például, ha az apa bortermeléssel foglalkozik, a fia pedig sörfőzésre adta a fejét, akkor a két vállalkozás adatait a kkv-minősítés szempontjából akkor is össze kell adni, ha az eltérő ízlésre tekintettel apa és fia szóba sem áll egymással.”

Az időtényező

Szintén tévútra kerülhetnek a kkv szabályok értelmezése során azok, akik nincsenek tisztában az úgynevezett „kétéves szabállyal”. Eszerint, ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak akkor veszíti el, illetve nyeri el a kkv minősítést, ha két egymást követő évben fennáll a minősítéshez szükséges állapot. Magyarul, ha van egy kiugró évünk, még nem biztos, hogy kategóriát tudunk váltani, mert ahhoz két egymást követő évben is kiugró évet kell produkálnunk (és ugyanez igaz fordítva is).

Ez a szabály azonban azt is eredményezi, hogy a pontos kkv besorolást csak akkor tudjuk rendesen elvégezni, ha az alapítástól kezdődően minden évben elvégeztük a minősítést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS