A cégtemető nem megoldás

2021. 07. 15., 14:30

A felelősség-átviteli perek szinte mindegyikét megnyerte a NAV.

A NAV évek óta kezdeményez peres eljárásokat a felelősségükkel visszaélő, saját cégüket „cégtemetőknek” továbbadó tisztségviselőkkel szemben. Az elmúlt években országosan mintegy 3 ezer ilyen felelősség-átviteli per indult, az elért eredmények pedig a tisztességes piaci szereplőket is segítik.

Jelenleg is több ezer olyan céget vizsgál a NAV, amit tulajdonosaik, annak reményében, hogy nem kell majd a vállalkozások tetemes tartozásait megfizetni, a jelek szerint egyszerűen átjátszottak egy-egy cégtemetőnek. Ilyenkor a tulajdonosok úgy próbálnak mentesülni a felelősség alól, hogy a céget eladják egy külföldi lakhelyű, vagy hajléktalan személynek.

A NAV vizsgálatainak, folyamatos perelőkészítő ellenőrzéseinek célja a perben előterjeszthető bizonyítékok begyűjtése, és ennek eredményeként a piaci verseny tisztességtelen szereplőinek kizárása a gazdasági életből.

A NAV perei nyomán valóban felelősségre vonhatók a céget cégtemetőnek értékesítő vállalkozások vezetői. Az elmúlt években milliárd forintos nagyságrendben állapítottak meg a felelősség alól kibújni próbáló vezetők rovására fizetési kötelezettségeket. A megindított perek szinte mindegyikét megnyerte a hivatal. Érdekes az is, hogy több száz esetben pedig egyezség született a felek között.

Az így kialakult gyakorlat szerint a korlátozott felelősség nem jelentheti a társas vállalkozások mögött álló magánszemélyek teljes „felelőtlenségét”. Az adóelkerülő, jogtalan piaci előnyöket szerző vállalkozások vezetői bírósági döntések alapján kénytelenek személyesen megfizetni az okozott károkat. Ez akkor is így van, ha még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt a céget értékesítik egy „cégtemetőnek”. Ha a bírósági ítélettel a károk megfizetésére kötelezett személy nem fizet, akkor a hitelező kérelmére akár öt évre is eltilthatják a cégképviselettől és az irányító befolyást biztosító üzletrészek megszerzésétől.

Ezekben az ügyekben a NAV pereinek gazdaságfehérítő hatása is van, hiszen a tisztességtelen piaci előnyöket használni kívánó vállalkozások irányítóit visszatarthatja a hitelezők megkárosításától, az eltiltás pedig lehetővé teszi a szabálykövető vállalkozások piaci megerősödését. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS