A bíróságok is Skype-olnak

2020. 05. 09., 17:00

A COVID-19 kirobbanása a bíróságokat is arra kényszerítette, hogy új megoldásokat vezessenek be a perek intézésébe.

A pereskedés egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy az érintett peres felek a bíróság előtti tárgyalásokon személyesen is elmondhassák és képviselhessék az álláspontjukat. Ugyanakkor a járványhelyzet miatti fokozott biztonsági előírások nem teszik lehetővé, hogy a bírósági épületekbe külsős személyek belépjenek, vagyis a hagyományos – személyes megjelenéssel járó – tárgyalások megtartása kivitelezhetetlen.

A 2020. március 31-én hatályba lépett 74/2020 (III.31.) kormányrendelet több ponton módosított, illetve pontosított a veszélyhelyzet kihirdetése óta keletkezett perjogi rendelkezéseken, és egyre inkább az elektronikus eszközök használatát szorgalmazza a peres eljárások során. Ezért, a polgári perek érdemi szakaszában már az elektronikus eszköz útján való távmeghallgatás lett a főszabály. Ennek a hogyanjára azonban nem adott iránymutatást a jogalkotó, hanem a gyakorlatra bízta ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását.

„Minden jel arra utal, hogy a bíróságoknak is megoldást kell találni a peres tárgyalások elektronikus lebonyolítására. A járványhelyzet miatt nem állhat meg hónapokig az élet, a perek elbírálásával haladni kell, amihez viszont szükséges, hogy a bíróság a feleket tárgyalás tartásával meg tudja hallgatni. Úgy tűnik, a bíróságok is Skype-olni fognak" – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres szakértője.

A Kúria Polgári Kollégiuma által kiadott vélemény szerint a bíróságoknak a veszélyhelyzet ideje alatt a tárgyalásokat elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Az úgynevezett „e-tárgyalás" tartásához szükséges lesz, hogy a bíróság és a pereskedő felek számára az ehhez megfelelő technikai eszköz rendelkezésre álljon. A vélemény szerint a bíróságok a Skype for Businesst tudják alkalmazni azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes közreműködés ilyen módon kiváltható. A Skype for Business ugyanis alkalmas a személyazonosítás biztosítására, ha a technikai feltételek a bíróságon adottak.

Jönnek az e-tárgyalások

Az „e-tárgyaláson" a feleken kívül a perben közreműködők és más személyek (pl. tanúk, szakértők) is részt vehetnek, aminek az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az e-mail címüket, és az, hogy rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására. A perek „e-tárgyalás" útján történő bonyolítása akkor mellőzhető, ha az ehhez szükséges technikai feltételek nem biztosítottak, vagy ha a tárgyaláson olyan eljárási cselekmény foganatosítása lenne szükséges, amely az „e-tárgyaláson" nem biztosítható személyes közreműködést igényel. Ha ilyen korlátozó körülmény nem áll fenn, akkor a bíróságoknak „e-tárgyalás" útján kell lefolyatniuk a pert.

A Kúria véleménye ITT érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS