A bíróságok is Skype-olnak

2020. 05. 09., 17:00

A COVID-19 kirobbanása a bíróságokat is arra kényszerítette, hogy új megoldásokat vezessenek be a perek intézésébe.

A pereskedés egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy az érintett peres felek a bíróság előtti tárgyalásokon személyesen is elmondhassák és képviselhessék az álláspontjukat. Ugyanakkor a járványhelyzet miatti fokozott biztonsági előírások nem teszik lehetővé, hogy a bírósági épületekbe külsős személyek belépjenek, vagyis a hagyományos – személyes megjelenéssel járó – tárgyalások megtartása kivitelezhetetlen.

A 2020. március 31-én hatályba lépett 74/2020 (III.31.) kormányrendelet több ponton módosított, illetve pontosított a veszélyhelyzet kihirdetése óta keletkezett perjogi rendelkezéseken, és egyre inkább az elektronikus eszközök használatát szorgalmazza a peres eljárások során. Ezért, a polgári perek érdemi szakaszában már az elektronikus eszköz útján való távmeghallgatás lett a főszabály. Ennek a hogyanjára azonban nem adott iránymutatást a jogalkotó, hanem a gyakorlatra bízta ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását.

„Minden jel arra utal, hogy a bíróságoknak is megoldást kell találni a peres tárgyalások elektronikus lebonyolítására. A járványhelyzet miatt nem állhat meg hónapokig az élet, a perek elbírálásával haladni kell, amihez viszont szükséges, hogy a bíróság a feleket tárgyalás tartásával meg tudja hallgatni. Úgy tűnik, a bíróságok is Skype-olni fognak" – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres szakértője.

A Kúria Polgári Kollégiuma által kiadott vélemény szerint a bíróságoknak a veszélyhelyzet ideje alatt a tárgyalásokat elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Az úgynevezett „e-tárgyalás" tartásához szükséges lesz, hogy a bíróság és a pereskedő felek számára az ehhez megfelelő technikai eszköz rendelkezésre álljon. A vélemény szerint a bíróságok a Skype for Businesst tudják alkalmazni azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes közreműködés ilyen módon kiváltható. A Skype for Business ugyanis alkalmas a személyazonosítás biztosítására, ha a technikai feltételek a bíróságon adottak.

Jönnek az e-tárgyalások

Az „e-tárgyaláson" a feleken kívül a perben közreműködők és más személyek (pl. tanúk, szakértők) is részt vehetnek, aminek az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az e-mail címüket, és az, hogy rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására. A perek „e-tárgyalás" útján történő bonyolítása akkor mellőzhető, ha az ehhez szükséges technikai feltételek nem biztosítottak, vagy ha a tárgyaláson olyan eljárási cselekmény foganatosítása lenne szükséges, amely az „e-tárgyaláson" nem biztosítható személyes közreműködést igényel. Ha ilyen korlátozó körülmény nem áll fenn, akkor a bíróságoknak „e-tárgyalás" útján kell lefolyatniuk a pert.

A Kúria véleménye ITT érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS