A legfontosabb tudnivalókat a Pénzügyminisztérium és az Agrárminisztérium szakértői foglalták össze a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 85. pontja, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 2. § g) és h) pontja, 3. § (2) bekezdése alapján.
A Csgtv. 3. § (2) bekezdésében és 2. § g) és h) pontjaiban foglalt rendelkezések alapján:
„g) őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget;
h) saját gazdaság: a természetes személy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.”
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerint a mező-, erdőgazdasági tevékenység része az állattartás, és a Csgtv. saját gazdaság definíciója pedig kifejezetten arról rendelkezik, hogy bérhizlalás, bérnevelés esetén az őstermelőnek nem szükséges rendelkeznie a termelés eredménye felhasználásának jogosultságával. Összességében tehát a bérnevelés, bérhizlalás is őstermelői tevékenység minősül.
2021. január 1-jétől az Szja tv. 3. § 18. pont c) alpontja hatályát vesztette. Az Szja tv. 3. § 85. pontja értelmében mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek a Csgtv. szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel számít.
2021. január 1-től a Csgtv. szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében bevételnek az általa a bérnevelési, bérhizlalási tevékenységre tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték tekintendő. Tehát csak az elszámolás után a bérnevelőnek ténylegesen kifizetett összeg az őstermelői bevétel.
Kompenzációs felárra való jogosultság esetén a felvásárlótól kapott kompenzációs felár összege is az őstermelő bevételének tekintendő.
Tételes költségelszámolás esetén a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke pedig költségként nem érvényesíthető.
Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.