7 ok, amiért döcög a PSD2

2020. 07. 15., 16:30

A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatályba lépése óta az úgynevezett harmadik feles szolgáltatóktól nagyszámú visszajelzés és panasz érkezett az Európai Bankhatósághoz (EBA) a rendszer működésével kapcsolatban. Erre reagálva az EBA június elején tette közzé irányadó véleményét, mellyel azt szeretné segíteni, hogy a harmadik feles szolgáltatók innovatív megoldásai minél előbb elérhetőek legyenek a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára. Dr. Herce Zoltán, a Deloitte és dr. Réti Bálint, a Péntech Solutions tanácsadó szakértője összegyűjtötték, melyek a legfőbb problémák, és az EBA szerint hogyan lehet azokat mindenki számára megnyugtatóan megoldani.

A PSD2 irányelv lehetővé tette az ügyfelek harmadik feles szolgáltatóinak, hogy bizonyos feltételek mellett, és az érintettek előzetes hozzájárulásával betekinthessenek az ügyfél bankszámlájába és onnan akár önállóan fizetést is indíthassanak. Ehhez a bankoknak technikailag lehetőséget kell teremteniük a harmadik feles szolgáltatók számára, hogy egy interfészen keresztül mindezt megtehessék. A folyamat azonban most még számtalan problémába ütközik – hívta fel a figyelmet dr. Herce Zoltán, a Deloitte Legal bankjogi csoportjának ügyvédje. A legjellemzőbb problémák a következőek:

1.   Kötelező azonosítási folyamatok

A harmadik feles szolgáltatók jelenleg ki vannak szolgáltatva az ügyfelek számára előírt azonosítási folyamatnak, hiszen ezt a megoldást a banknak a szolgáltatók számára is biztosítania kell.

Az EBA véleménye szerint ilyen esetben a számlavezetőknek kell igazolniuk a sikeres azonosítást a harmadik feles szolgáltató felé. Ha a pénzintézet kétfaktoros azonosítást használ, melynek egyik eleme mondjuk a saját banki applikációja, akkor lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél a harmadik feles szolgáltató felé történő azonosítás során is azt használhassa. Ha a számlavezető bank interfésze nem alkalmas arra, hogy teljes körűen támogassa azokat az azonosítási folyamatokat, amelyeket az ügyfeleinek nyújt, akkor az bizony nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az is elvárás, hogy az azonosítás nem lehet bonyolultabb, ha az ügyfél harmadik feles szolgáltatót vesz igénybe, mintha közvetlenül a számlavezetőnél kérné az azonosítást.

2.   Kötelező átirányítás az értékesítési ponton

A harmadik feles szolgáltatók lehetőségeit korlátozza, ha a kötelező átirányítás csak böngészőn vagy applikáción keresztül végrehajtható.

Az EBA úgy látja, a bankoknak lehetővé kellene tenniük a harmadik feles szolgáltatók számára a leválasztott (decoupled) vagy a beágyazott (embedded) ügyfélazonosítást. Ám az kötelező átirányítás csak abban az esetben jelent érdemi akadályt, ha ez az egyetlen azonosítási lehetőség és a bank nem is teszi lehetővé a harmadik feles szolgáltatót használó ügyfélnek az összes olyan azonosítási lehetőséget, amelyet egyébként a közvetlenül a bankhoz érkező ügyfeleknek megad.

3.   Többszörös ügyfélhitelesítés

Konkrét akadályt jelenthet a harmadik feles szolgáltatók számára, ha külön-külön kell elvégezni az azonosítást az ügyfél számlaadatainak megtekintéséhez és a fizetési művelethez is. Ez még inkább igaz, ha ezen előírás szükségességét a bank nem tudja megfelelően alátámasztani. Érdemi akadály az is, ha a számlainformációk lekéréséhez szükséges azonosítás nehézkesebb egy harmadik feles szolgáltatón keresztül, mint direktben a bankon keresztül.

Az EBA álláspontja szerint, ha a harmadik feles szolgáltató minden a fizetéshez szükséges adatot elküld a banknak, akkor annak be kell érnie az egyszeres ügyfélazonosítással.

4.   Újra hitelesítés 90 naponta

A harmadik feles szolgáltatók szerint gondot jelent, hogyha az ügyfél online szeretne hozzáférni a számlájához, akkor minden alkalommal azonosítani kell. Egyetlen kivétel van: ha csak az elmúlt 90 nap egyenlegét/ tranzakcióit szeretné megismerni, mert ilyenkor csak 90 naponta kell őt azonosítani.

Az EBA véleménye szerint ez a szabály nem jelent érdemi akadályt a harmadik feles szolgáltatók előtt, ám a bankhatóság ugyanakkor azt javasolja a bankoknak, hogy alkalmazzák a 90 napos kivételt. A hitelesítés megújítása a számlavezető bank kötelezettsége. Ő ezt ugyan átruházhatja a harmadik feles szolgáltatóra, de erre kötelezni nem lehet.

5.   Számlaválasztás

A harmadik feles szolgáltatók jelezték, hogy érdemi akadályt jelent tevékenységüknek, ha a kötelezően átirányított ügyfeleknek a számlavezető weboldalán manuálisan meg kell adniuk az IBAN számukat.

AZ EBA egyetértett ezzel az állásponttal. Szerinte az a megoldás, ha a bank az AIS licensszel rendelkező harmadik feles szolgáltatóknak az interfészen keresztül engedélyezze az ügyfél számlaszámainak lekérését. Így az ügyfél kiválaszthatja, melyiket szeretné használni, a harmadik feles szolgáltató pedig megküldheti azt a banknak, így nem az ügyfélnek kell a számokat beírnia. Az EBA szerint ehhez mindenképpen AIS licensz kell, ez az előírás nem jelent érdemi akadályt.

6.   A jóváhagyás vizsgálata

A bankok sok esetben további hozzájárulást kérnek ügyfeleiktől, hogy azok harmadik feles szolgáltatót vehessenek igénybe.

Ez az EBA szerint érdemi akadálynak minősül. Ha az ügyfél megbíz egy harmadik feles szolgáltatót, akkor a bank nem ellenőrizheti az ilyen hozzájárulást. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az ügyfél letilthassa a bankjánál a harmadik feles szolgáltatót.

7.   További regisztrációk előírása

A számlavezető bankok sok esetben további regisztrációt írnak elő a harmadik feles szolgáltatók számára azért, hogy azok hozzáférhessenek az interfészükhöz.

Az EBA szerint ez csak akkor érdemi akadály, a technikai szükségességeken túlmenő regisztrációról van szó. Ha például a harmadik feles szolgáltató applikációját szeretnék összekötni a bank autentikációs applikációjával, akkor elvárható, hogy a harmadik feles szolgáltató applikációja regisztrálva legyen.

Összességében a PSD2 komoly változásokat hozott, azonban az ismertetett körülmények miatt ma még sok esetben nehéz és kényelmetlen harmadik feles szolgáltatón keresztül intézni pénzügyeinket. Ahhoz, hogy a PSD2 vívmányait megismerhessük és élvezhessük, cselekedniük kell azoknak a bankoknak, akiknél a fenti problémák közül bármelyik jelentkezik – hangsúlyozták a szakértők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS