Zöld jelzést kaptak a hidrogénhajtású járművek

2021. 06. 02., 14:30

Egyből két oldalról is támogatást kaphat a fenntarthatóbb, környezetbarát gazdaság kialakítását célzó küzdelem. Az ipari gyártóbázisok, valamint raktár- és logisztikai központok targoncáinál jöhet új korszak a hidrogénhajtású modellek megjelenésével. Egyrészt azért, mert a hagyományos targoncák évente akár 3 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, a hidrogénes verziók pedig kibocsátásmentesek, pontosabban 1 kg hidrogén elfogyasztása után 5 liter vizet hoznak létre. Másrészt az üzemanyagcellás targoncák az elektromos társaikkal szemben sokkal gyorsabban feltölthetőek, így pedig hatékonyabbak. A hidrogénhajtású járművek elterjedését segítheti, hogy átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, és mobil hidrogénkutakat is tudnak biztosítani az ipari szereplők számára, így egyre több cég érdeklődik a járművek iránt.

Egyre inkább fókuszba kerül globális szinten, ezen belül Európában is a fenntartható gazdaság létrehozása, a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Az európai zöld megállapodás néven futó uniós terv ambiciózus célokat tűz ki, részben azt, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon a kontinens.

Környezetbarátság azonnal

Ennek érdekében a gazdaság minden területén, így a szállításban, raktározásban, logisztikában is különböző környezetbarát fejlesztésekre van szükség. Most egy új szereplő száll be a harcba. A logisztikában ugyan már megjöttek az úttörők, a hagyományos belső égésű motorral szerelt targoncák mellett ma már mindennaposak az elektromos meghajtású társaik. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően azonban megjelentek a hidrogénhajtású verziók is, amelyek a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak.

„A magyar és európai piacon is újdonságnak számító hidrogénhajtású targoncák beszédes adatokkal rendelkeznek. Egy hagyományos  targonca szén-dioxid-kibocsátása több mint egy tucat autóéval ér fel. Egy évente 3 ezer “munkaórát” teljesítő dízelmotorral szerelt targonca szén-dioxid-kibocsátása több mint 3 tonna, azoknak a társaiknak, amelyeket nem megújuló energiaforrásból töltenek fel, pedig több mint 0,5 kg. Ezzel szemben a hidrogénhajtású zöldtargoncák 1 kg hidrogén elhasználásával mindössze 5 liter vizet bocsátanak ki” - mondta Pesthy Péter, a Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. márkaigazgatója.

Környezetbarátság hosszú távon

A másik fontos tényező, ami az ipari gyártóbázisoknak, raktár- és logisztikai központoknak fontos, hogy a hidrogénhajtású targoncák extra hatékonyak, éppen ezért hosszabb távon is fenntarthatóak. A hidrogénhajtásúak ugyanis két-három perc alatt feltankolhatóak. Ez pedig a töredéke egy elektromos targonca feltöltéséhez szükséges időhöz képest. Vagyis a hidrogénhajtású verziók hatékonyabbak, többet tudnak dolgozni, arányosan több munkaórára képesek, tehát kevesebb kell belőlük, így pedig az összesített ökológiai lábnyomuk is kisebb lesz. Ráadásul az akkumulátorcserékkel sem kell bajlódni.

Pesthy Péter azt is elmondta, hogy ezek az új targoncák nagyságrendekkel hosszabb élettartammal működtethetők. Az üzemanyagcellás eszközök teljesítménye nem csökken a használat során. Mostantól pedig a töltőállomások eddigi hiányára is van megoldás, hiszen átadták Magyarország első hidrogén-töltőállomását Budapesten. Illetve a Linde Anyagmozgatási Kft. partnere, a Linde Gáz Zrt. már mobil hidrogénkutakat tud biztosítani minden ipari szereplő számára, akik hidrogénhajtású targoncában gondolkodnak. 

A Linde Anyagmozgatás tapasztalatai szerint pedig jelentősen megnőtt az érdeklődés a kibocsátásmentes targoncák iránt. Az üzemanyagcellás eszközök ugyanis fontos szerepet töltenek be abban, hogy gyorsabban, hatékonyabban és sokkal kevesebb energiával lehessen kiszolgálni a lakosság és az ipar igényeit. A vállalat hosszú távú stratégiai célja, hogy az üzemanyagcellás targoncák mindennapos kellékek legyenek a raktárakban, elsősorban az emissziómentes, környezetbarát működés mellett elkötelezett cégeknél. Így a több száz boltos hálózattal rendelkező élelmiszerláncok logisztikai bázisain, ezzel zöldebbé téve a teljes ellátási láncot. Emellett az autógyártó üzemek és más, jelentős anyagmozgatást végző ipari bázisokon kaphatnak egyre nagyobb szerepet a jövőben a „zöldtargoncák”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS