Zöld jelzést kaptak a hidrogénhajtású járművek

2021. 06. 02., 14:30

Egyből két oldalról is támogatást kaphat a fenntarthatóbb, környezetbarát gazdaság kialakítását célzó küzdelem. Az ipari gyártóbázisok, valamint raktár- és logisztikai központok targoncáinál jöhet új korszak a hidrogénhajtású modellek megjelenésével. Egyrészt azért, mert a hagyományos targoncák évente akár 3 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, a hidrogénes verziók pedig kibocsátásmentesek, pontosabban 1 kg hidrogén elfogyasztása után 5 liter vizet hoznak létre. Másrészt az üzemanyagcellás targoncák az elektromos társaikkal szemben sokkal gyorsabban feltölthetőek, így pedig hatékonyabbak. A hidrogénhajtású járművek elterjedését segítheti, hogy átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, és mobil hidrogénkutakat is tudnak biztosítani az ipari szereplők számára, így egyre több cég érdeklődik a járművek iránt.

Egyre inkább fókuszba kerül globális szinten, ezen belül Európában is a fenntartható gazdaság létrehozása, a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Az európai zöld megállapodás néven futó uniós terv ambiciózus célokat tűz ki, részben azt, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon a kontinens.

Környezetbarátság azonnal

Ennek érdekében a gazdaság minden területén, így a szállításban, raktározásban, logisztikában is különböző környezetbarát fejlesztésekre van szükség. Most egy új szereplő száll be a harcba. A logisztikában ugyan már megjöttek az úttörők, a hagyományos belső égésű motorral szerelt targoncák mellett ma már mindennaposak az elektromos meghajtású társaik. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően azonban megjelentek a hidrogénhajtású verziók is, amelyek a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak.

„A magyar és európai piacon is újdonságnak számító hidrogénhajtású targoncák beszédes adatokkal rendelkeznek. Egy hagyományos  targonca szén-dioxid-kibocsátása több mint egy tucat autóéval ér fel. Egy évente 3 ezer “munkaórát” teljesítő dízelmotorral szerelt targonca szén-dioxid-kibocsátása több mint 3 tonna, azoknak a társaiknak, amelyeket nem megújuló energiaforrásból töltenek fel, pedig több mint 0,5 kg. Ezzel szemben a hidrogénhajtású zöldtargoncák 1 kg hidrogén elhasználásával mindössze 5 liter vizet bocsátanak ki” - mondta Pesthy Péter, a Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. márkaigazgatója.

Környezetbarátság hosszú távon

A másik fontos tényező, ami az ipari gyártóbázisoknak, raktár- és logisztikai központoknak fontos, hogy a hidrogénhajtású targoncák extra hatékonyak, éppen ezért hosszabb távon is fenntarthatóak. A hidrogénhajtásúak ugyanis két-három perc alatt feltankolhatóak. Ez pedig a töredéke egy elektromos targonca feltöltéséhez szükséges időhöz képest. Vagyis a hidrogénhajtású verziók hatékonyabbak, többet tudnak dolgozni, arányosan több munkaórára képesek, tehát kevesebb kell belőlük, így pedig az összesített ökológiai lábnyomuk is kisebb lesz. Ráadásul az akkumulátorcserékkel sem kell bajlódni.

Pesthy Péter azt is elmondta, hogy ezek az új targoncák nagyságrendekkel hosszabb élettartammal működtethetők. Az üzemanyagcellás eszközök teljesítménye nem csökken a használat során. Mostantól pedig a töltőállomások eddigi hiányára is van megoldás, hiszen átadták Magyarország első hidrogén-töltőállomását Budapesten. Illetve a Linde Anyagmozgatási Kft. partnere, a Linde Gáz Zrt. már mobil hidrogénkutakat tud biztosítani minden ipari szereplő számára, akik hidrogénhajtású targoncában gondolkodnak. 

A Linde Anyagmozgatás tapasztalatai szerint pedig jelentősen megnőtt az érdeklődés a kibocsátásmentes targoncák iránt. Az üzemanyagcellás eszközök ugyanis fontos szerepet töltenek be abban, hogy gyorsabban, hatékonyabban és sokkal kevesebb energiával lehessen kiszolgálni a lakosság és az ipar igényeit. A vállalat hosszú távú stratégiai célja, hogy az üzemanyagcellás targoncák mindennapos kellékek legyenek a raktárakban, elsősorban az emissziómentes, környezetbarát működés mellett elkötelezett cégeknél. Így a több száz boltos hálózattal rendelkező élelmiszerláncok logisztikai bázisain, ezzel zöldebbé téve a teljes ellátási láncot. Emellett az autógyártó üzemek és más, jelentős anyagmozgatást végző ipari bázisokon kaphatnak egyre nagyobb szerepet a jövőben a „zöldtargoncák”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS