Veszélyben az USA-ba történő adattovábbítások érvényessége?

2019. 07. 18., 17:47

Az Európai Bíróság akár visszaható hatállyal semmisítheti meg az SCC-k, illetve az EU-USA Adatvédelmi Pajzs intézményét. Ha ez megtörténik, akkor sok vállalkozás számíthat bírságokra vagy szankciókra.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2019. július 9-én két kulcsfontosságú adattovábbítási mechanizmus érvényességével kapcsolatban tartott tárgyalást. Az Általános Adatvédelmi Kikötések (ún. SCC-k) és az EU-USA Adatvédelmi Pajzs (Privacy Shield) intézményét széles körben alkalmazzák az EGT területén működő vállalkozások az Egyesült Államokba történő adattovábbítások legitimálására.

Az SCC-k az Európai Bizottság által jóváhagyott általános szerződéses feltételek, melyeket mind az adattovábbító, mind a fogadó fél elfogad és alkalmaz a személyes adatok védelme érdekében. Az SSC-k mellett korábban a Safe Harbor intézménye jelentett garanciát a személyes adatok védelmére, azonban a keretrendszer bukását követően, az Adatvédelmi Pajzs intézménye váltotta azt 2016-ban. Azok az USA-ban letelepedett társaságok, melyek csatlakoztak az Adatvédelmi Pajzshoz és szigorú feltételeihez, úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő védelmi szintet biztosítanak, illetve az amerikai kereskedelmi minisztérium felügyeletet gyakorol felettük, így az EGT-ben működő vállalkozások jogszerűen továbbíthatnak adatot nekik.

Az EUB-eljárás kimenetele viszont azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ezeket a garanciákat érvénytelennek nyilvánítják, így számos szervezet maradhat a személyes adatok Egyesült Államokba történő továbbítására vonatkozó jogszerű gyakorlati megoldás nélkül. Végső soron az így kialakult helyzet a GDPR előírásainak megszegését jelentheti, ami miatt a vállalkozások jelentős bírságokra és szankciókra számíthatnának” – mondta dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A Facebook adattovábbítási gyakorlata miatt indított eljárások

A két szabályozás felülvizsgálatát annak az osztrák adatvédelmi jogász-aktivistának, Max Schremsnek a Facebook ellen kezdeményezett eljárása indította el, aki a Safe Harbor adattovábbítási rendszer érvényességét is sikerrel támadta ugyancsak a Facebook elleni korábbi eljárásában. Az eljárást az akkor napvilágot látott Snowden-ügy dokumentumaira hivatkozva kérelmezte, melyek szerint a Facebook is egyike azon vállalkozásoknak, melyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára szolgáltatnak adatokat. A 2013-ban indult ügyben a bíróság neki adott igazat, a mérföldkőnek tekinthető döntés nyomán a Safe Harbor megszűnt és több ezer vállalkozás, köztük a Facebook is, áttért az SCC-k, valamint az EU-USA Adatvédelmi Pajzs alkalmazására. 

Max Schrems azonban az új keretrendszereket is megtámadta, mivel panasza szerint a Facebook európai központja, a Facebook Ireland az európai állampolgárok személyes adatainak az amerikai anyavállalat részére való továbbításával megsérti az érintettek magánélethez való jogát. Az Egyesült Államok jogszabályai ugyanis állítása szerint kötelezővé teszik az amerikai vállalkozások számára az amerikai hatóságok, így az NSA, vagy a FBI részére való adatszolgáltatást. Az állítást mind az ügyben alperesként megjelenő Facebook, mind pedig peren kívüli független tanácsadók és az Egyesült Államok kormánya is vitatta.

Hogyan tovább?

Az EUB döntése visszaható hatállyal semmisítheti meg az SCC-k, illetve az EU-USA Adatvédelmi Pajzs intézményét részben vagy akár teljes egészében, amely rendkívüli kihívások és kockázatok elé állíthatja az Egyesült Államok területére személyes adatokat továbbító vállalatokat és ezek közül is elsődlegesen a felhőszolgáltatókat és az elektronikus hírközlési szolgáltatókat. A GDPR alapján kiszabható bírság összege a nemzetközi adattovábbítás követelményeinek megsértése esetén 20 millió euró, illetve az éves globális bevétel 4 százaléka is lehet. A bírságok kiszabására nem csak elméleti lehetőség van, ugyanis a Safe Harbor érvénytelenítését követően több esetben alkalmaztak szankciókat jogszerűtlen adattovábbítás miatt a hatóságok.

„Bár az EUB döntése csak hosszú hónapok múlva várható, a felkészülést és alternatíva-keresést érdemes minél előbb elkezdeni egyrészt az adatmozgások elemzésével, másrészt lehetséges alternatívák, így például BCR-ok kidolgozásával, vagy kivételes esetekben alkalmazható eltérések alkalmazhatóságának mérlegelésével” – hangsúlyozta dr. Bánczi Lea.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS