Roland Berger: a mesterséges intelligencia egyértelmű hatékonyságnövekedést hoz a cégvezetők szerint

2023. 12. 14., 10:10

A generatív mesterséges intelligenciával szemben különösen nagyok az elvárások: a fejlett országokban a termelőképesség növekedésével kapcsolatos kihívásokra adhat választ. A vezetők reménykedése nem teljesen alaptalan, ezt támasztja alá a Roland Berger „Az új termelésfokozó” című tanulmánya, amely 100 vezető körében végzett globális kvantitatív és kvalitatív felmérésen alapul.

„A generatív mesterséges intelligencia jelenlegi ugrásszerű fejlődése elsősorban a magasan fejlett gazdaságokban dolgozó, tudásalapú munkavállalókra hat. Ezekben a gazdaságokban a szakképzett munkaerő hiánya és a demográfiai változások hátráltatják a termelékenység növekedését, így a mesterséges intelligencia valóban a nagyobb hatékonyság és innováció motorja lehet” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Nagyobb termelékenység, de nem kevesebb munkahely

A megkérdezett cégvezetők 82 százaléka úgy véli, hogy a termelőképesség legalább 6 százalékos emelkedése elérhető a megfelelő AI-modellek révén, 22 százalékuk akár 20 százalékos termelékenység növekedésre is számít. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem vár változást az alkalmazottak számában.

„A generatív AI segítségével új termékek, szolgáltatások és munkaköri profilok alakulnak ki a jövőben. Az AI-robotoktól kezdve a személyes banki tanácsadókon át a jobb vásárlási élményig, az iparágak széles skáláján tevékenykedő vállalatok aknázhatják ki a növekedési potenciált” – mondta Schannen Frigyes. „A jövőben olyan szakértőkre is szükség lesz, mint prompt mérnökök, akik az optimális eredmények érdekében működtetik az AI-modelleket, valamint olyan informatikai szakemberek, akik adatokkal látják el a modelleket.”

Jelentős különbségek az egyes ágazatok között

Ezek a növekedési lehetőségek a befektetői magatartásban is tükröződnek. Az Atomico kockázati tőkebefektető cég elemzése szerint az AI finanszírozás 35 százaléka Európában jelenleg generatív AI-projektekbe áramlik – szemben az előző évi 5 százalékkal.

A Roland Berger felmérése szerint a vállalatok 47 százaléka már most is használja a ChatGPT-t, de jelentős különbségek vannak az egyes ágazatok között. Míg a kiskereskedelem (71 százalék), a kommunikációs szektor (67 százalék), a tudományos intézmények (63 százalék) és a szolgáltatási szektor (57 százalék) használja a generatív AI-t, a pénzügyi szektor (29 százalék), a kulturális intézmények (25 százalék) és legfőképp a feldolgozóipar (14 százalék) vonakodik tőle.

A megvalósítás három lépésben

A mesterséges intelligencia integrálása a meglévő üzleti folyamatokba három lépésben valósítható meg. Elsőként az AI hatáselemzéssel a vállalatok azonosítják a megfelelő alkalmazási területeket az értékláncukban. Második lépésként analizálják a folyamataikat és megalkotják az AI-stratégiát, harmadik lépésként pedig elvégzik a koncepció bizonyítását és az első teszteket.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatoknak körülbelül 4 hónapra van szükségük egy-egy AI-megoldás bevezetésre, ami viszonylag rövid idő a technológia termelékenységre gyakorolt pozitív hatását tekintve” – mondta Schannen Frigyes.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS