A generatív mesterséges intelligenciával szemben különösen nagyok az elvárások: a fejlett országokban a termelőképesség növekedésével kapcsolatos kihívásokra adhat választ. A vezetők reménykedése nem teljesen alaptalan, ezt támasztja alá a Roland Berger „Az új termelésfokozó” című tanulmánya, amely 100 vezető körében végzett globális kvantitatív és kvalitatív felmérésen alapul.
„A generatív mesterséges intelligencia jelenlegi ugrásszerű fejlődése elsősorban a magasan fejlett gazdaságokban dolgozó, tudásalapú munkavállalókra hat. Ezekben a gazdaságokban a szakképzett munkaerő hiánya és a demográfiai változások hátráltatják a termelékenység növekedését, így a mesterséges intelligencia valóban a nagyobb hatékonyság és innováció motorja lehet” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A megkérdezett cégvezetők 82 százaléka úgy véli, hogy a termelőképesség legalább 6 százalékos emelkedése elérhető a megfelelő AI-modellek révén, 22 százalékuk akár 20 százalékos termelékenység növekedésre is számít. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem vár változást az alkalmazottak számában.
„A generatív AI segítségével új termékek, szolgáltatások és munkaköri profilok alakulnak ki a jövőben. Az AI-robotoktól kezdve a személyes banki tanácsadókon át a jobb vásárlási élményig, az iparágak széles skáláján tevékenykedő vállalatok aknázhatják ki a növekedési potenciált” – mondta Schannen Frigyes. „A jövőben olyan szakértőkre is szükség lesz, mint prompt mérnökök, akik az optimális eredmények érdekében működtetik az AI-modelleket, valamint olyan informatikai szakemberek, akik adatokkal látják el a modelleket.”
Ezek a növekedési lehetőségek a befektetői magatartásban is tükröződnek. Az Atomico kockázati tőkebefektető cég elemzése szerint az AI finanszírozás 35 százaléka Európában jelenleg generatív AI-projektekbe áramlik – szemben az előző évi 5 százalékkal.
A Roland Berger felmérése szerint a vállalatok 47 százaléka már most is használja a ChatGPT-t, de jelentős különbségek vannak az egyes ágazatok között. Míg a kiskereskedelem (71 százalék), a kommunikációs szektor (67 százalék), a tudományos intézmények (63 százalék) és a szolgáltatási szektor (57 százalék) használja a generatív AI-t, a pénzügyi szektor (29 százalék), a kulturális intézmények (25 százalék) és legfőképp a feldolgozóipar (14 százalék) vonakodik tőle.
A mesterséges intelligencia integrálása a meglévő üzleti folyamatokba három lépésben valósítható meg. Elsőként az AI hatáselemzéssel a vállalatok azonosítják a megfelelő alkalmazási területeket az értékláncukban. Második lépésként analizálják a folyamataikat és megalkotják az AI-stratégiát, harmadik lépésként pedig elvégzik a koncepció bizonyítását és az első teszteket.
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatoknak körülbelül 4 hónapra van szükségük egy-egy AI-megoldás bevezetésre, ami viszonylag rövid idő a technológia termelékenységre gyakorolt pozitív hatását tekintve” – mondta Schannen Frigyes.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.