Öt perc alatt kiderül, mire és mekkora támogatást igényelhetnek a cégek

2020. 08. 26., 16:45

Új, teljesen automatizált pályázat-előkészítő rendszert fejlesztettek ki a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei. A mesterséges intelligenciára épülő, egyedi és ingyenes megoldás percek alatt megmutatja a cégeknek, hogy milyen energiahatékonysági és zöldenergetikai támogatásra jogosultak, mekkora összegű támogatást igényelhetnek, és a beruházás mennyi idő alatt térülne meg.

Az automatizált rendszernek köszönhetően sokszorosára nőhet a pályázati igénylések száma, a sikeres tesztüzem során előminősített kkv-k jelentős része már be is nyújtotta a támogatási igényét.  A következő ütemben, 2021 tavaszán, a VEP, hasonlóan egyablakos rendszerben elindítja a teljes vidéki épületállomány – tíz év alatt egymillió háztartás – energetikai korszerűsítését célzó lakossági programját is.

Tízezer milliárdos beruházást hozhatnának a kis energetikai beruházások

Az energiahatékonysági és zöldenergia fejlesztések – mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében – kiemelt célterületként jelennek meg az európai uniós stratégiákban. A támogatások igénylése és a projektek előkészítése azonban a kisebb értékű, 1-5 millió forintos lakossági és az 50 millió forint alatti mikro-, kis- és közepes vállalkozások esetében – még ha a konstrukció egyébként jó is –, jellemzően túl bonyolult és drága, így jelentős előfinanszírozást és számos szakértő bevonását igényli a pályázó részéről.

A sok adminisztráció, a hosszas előkészítés, valamint a magas kezdeti szakértői és engedélyeztetési költségek – amelyek akár a kisebb méretű beruházás 15-20 százalékát is elérhetik – számos céget és magánszemélyt tántorítanak el a fejlesztések megvalósításától. 

Mindez nemzetgazdasági szempontból komoly probléma. Egyrészt ezek a kisebb projektek összességében hatalmas széndioxid- és energiamegtakarítási volument jelentenének, amelyek karbonsemlegességi célok elérését is segítenék, másrészt több ezer milliárd forintnyi beruházásról van szó, amelyek ráadásul meg is térülnének. A 2,7 millió lakossági ingatlan több mint felénél lenne szükség hatékonyabb, zöldebb energiaellátásra, vagy teljes korszerűsítésre – hangsúlyozzák a Virtuális Erőmű Program szakemberei.

Egyablakos megoldás az előminősítéstől a kivitelezés- és finanszírozás-szervezésig

A VEP most egy olyan új, automatizált rendszert fejlesztett ki, amely teljesen kiváltja a bonyolult előminősítési és pályázat-előkészítési folyamatot a kisértékű pályázatok esetében. A mesterségesintelligencia-alapú chatbot megoldás felmérve az igénylő energetikai helyzetét 90 százalékos pontossággal néhány perc alatt megmutatja a kkv-knak, hogy milyen és mekkora összegű energiahatékonysági vagy zöldenergetikai támogatásokra lennének jogosultak és milyen megtérülést jelentene a beruházás számukra.

A komplex és tanuló felületen a teljes kiírási jogosultsági és szakmai értékelés is le van programozva, a rendszer az adott cég pályázati pontszámát is kiszámolja. A program használata, amely elsőként a GINOP 4.1.4-19 épületenergetikai fejlesztésekre kiírt, szeptember 15-én záruló pályázati konstrukciójára készült el, díjmentes – kötelezettséget csak annak kell vállalnia, aki megrendeli a teljes vagy részbeni beruházási és finanszírozási szolgáltatás-csomagot.

A háromlépcsős folyamat során a rendszer elsőként az alapvető energetikai és jogosultsági szűréseket végzi el, míg a záró, harmadik körben már számlák és egyéb műszaki szempontból fontos alátámasztó dokumentumok feltöltését is kéri a vállalkozásoktól. A megadott információk alapján a program beruházási és finanszírozási javaslatot, indikatív költségvetést és megtérülési számítást is végez. Pozitív előminősítés esetén a chatbot végigviszi a pályázót a teljes támogatás-igénylési folyamaton, akár egészen a kivitelező bizományosi kiválasztásáig, vagy a szükséges önerő, illetve likviditás finanszírozásig.

„Az ilyen típusú pályázatoknál eddig az érdeklődő cégek egy-két százaléka jutott el a támogatás igényléséig, mert bonyolultnak, drágának és megvalósíthatatlannak tűnt számukra az előkészítés, azaz a pályázati kiírás valójában a nagyobb cégeknek kedvezett” – mondta Molnár Ferenc. A VEP tulajdonosa arra számít, hogy az automatizált megoldásnak köszönhetően jelentősen nő azoknak a kisebb cégeknek a száma is, akik az egyszerű és automatizált folyamatnak köszönhetően meg tudják majd valósítani zöld- és megújuló energiás beruházásaikat.

„Az egyhetes tesztüzem alatt jelentkező kkv-k 20 százalékának a rendszer már el is készítette és be is nyújtotta a pályázatát. Ez a hagyományos pályázat-előkészítési folyamatokhoz képest több mint húszszoros eredményességi növekedést jelent, emellett a költségek is a harmadukra csökkentek” – emelte ki Molnár Ferenc.

Az egyelőre kkv-k számára elérhető rendszer mellett a VEP hamarosan elindítja a lakosságnak szóló programját is, amely a teljes vidéki épületállomány energetikai korszerűsítését támogatja majd. A 2021 tavaszán induló, kifejezetten erre a célra fejlesztett intelligens és szintén ingyenes applikáció már tesztelés alatt áll.

A cél az, hogy az ingatlantulajdonosok egyszerű, egyablakos rendszerben juthassanak el a forrás-igénylésétől egészen a kivitelezésig. A program szervezői olyan finanszírozási megoldásokat dolgoznak ki, amelyek egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben igényelnek induló költségeket és önerőt a lakosságtól, a beruházás költségei a képződött energiamegtakarításból leírhatók lesznek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS