Öt alapfeltétel a sikeres digitális átálláshoz

2019. 10. 19., 09:30

Hogyan alakítja át a negyedik ipari forradalom és az azt működtető innovatív technológia a vállalkozások ügyfélkapcsolatait és folyamatait? Hol tartanak a hazai vállalatok a digitális átállás folyamatában? Milyen tanulsága van az eddig végrehajtott projekteknek? A Deloitte szakértői az idei Salesforce Basecamp Budapest rendezvényen egy kerekasztal beszélgetés során ezekben az izgalmas kérdésekben osztották meg gyakorlati tapasztalataikat.

Négy tapasztalt szakember – Papp Lajos, az Aegon Biztosító Értékesítési Fejlesztési vezetője, Komjáthy Csaba, a Deloitte technológiai üzletágának vezetője, Schenk Tamás, a Deloitte üzletviteli tanácsadási partnere és File Ágnes, a Deloitte Digital Salesforce üzletágának vezetője – a beszélgetés felütéseként azt elemezték, hogy hol tart ma a digitális átállás folyamata Magyarországon. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az átalakulás, bár technológiai megoldásokkal van megtámogatva, elsősorban nem technológiai kérdés.

A vezető magyar vállalatok már elindultak a digitális átállás útján, és az eddigi tapasztalatok alapján hasonló nehézségekkel kell megbirkózzanak: évtizedek óta használt, berögzült alaprendszereket kell újragondolniuk, aminek a folyamata hosszadalmas, komplex szaktudást igényel, és vállalati kulturális változásokat von maga után.

A transzformáció időszakában azonban a prioritások változatlanok: az ügyfelek zökkenőmentes kiszolgálása mellett a cég profitabilitásának maximalizálása. Sok vállalat esetében éppen az utóbbi cél hívja életre a digitális átállás stratégiai koncepcióját. A kiélezett versenyhelyzetben a digitalizáció túlmutat a profit kérdéskörén: működési hatékonyságot, növekvő ügyfélélményt eredményez, ezáltal akár lehetőséget biztosít más piacokra való belépésre is.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői digitalizációs projektjeik legfőbb gyakorlati tanulságait is összegezték. Ezek alapján az alábbi tényezők elengedhetetlenek egy digitális transzformációs folyamat sikeréhez:

  1. A digitális átállás üzleti céljának pontos meghatározása
  2. Az átállás mellett elkötelezett menedzsment
  3. Átgondolt belső implementációs és kommunikációs stratégia, változásmenedzsment tervezése
  4. A fejlesztés szakaszainak folyamatos nyomonkövetése, értékelése felhasználói validálással
  5. Kellő rugalmasság a változás folyamatába 

A digitális átállás számos fent említett működési nehézségre megoldást nyújt, azonban a bevezetéssel megnyíló dimenziók más, új típusú kihívásokat generálnak a vállalatok számára.

„A digitális átállás megnövekedett adatmennyiséget, értékes üzleti infomációkat eredményez a vállalatok számára, így már a stratégiai tervezés szakaszában kell készülni arra, mihez kezd majd a vállalkozás az adatvagyonával” – hívta fel a figyelmet Schenk Tamás, a Deloitte Üzletviteli tanácsadási üzletágának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS