Melyik cég képes helyreállni egy zsarolóvírus támadás után?

2021. 09. 10., 12:15

A zsarolóvírusok jelentette állandó fenyegetés, valamint a feltörekvő technológiák, például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók és a mesterséges intelligencia használata számos adatvédelmi kihívást állít a szervezetek elé – derül ki a Dell Technologies 2021 Global Data Protection Index (GDPI) kutatásának eredményeiből.

Egy nemrég készített IDC-felmérés szerint az elmúlt 12 hónap során a szervezetek több mint egyharmada szembesült a rendszereikhez vagy adataikhoz való hozzáférést korlátozó zsarolóvírus-támadással vagy adatszivárgással világszerte. Annak érdekében, hogy segítsen leküzdeni ezeket az egyre terjedő – és látszólag elkerülhetetlen – problémákat, a Dell Technologies új szoftvereket és szolgáltatásokat vezet be.

A megoldások célja a virtuális gépek biztonsági mentéseire jellemző rendelkezésre állás felgyorsítása, a nagy adathalmazok kezelésének leegyszerűsítése, valamint az üzleti folytonosság fenntartása, a mindennapos kiber-helyreállítási műveletek szükségességének csökkentése mellett.

„Bár a zsarolóvírus-támadások súlyos károkat okozhatnak, az elkerülhetetlen vereség elfogadása nem a megfelelő válasz rájuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tét nagyobb, mint valaha, és az adatvédelem feladata is minden korábbinál összetettebb. Olyan termékkínálatot biztosítunk, amely segít leküzdeni ezt az egyre nagyobb kihívást, és lehetővé teszi, hogy az ügyfeleink egy holisztikus kiberbiztonsági és adatvédelmi stratégia bevezetésével észlelhessék, azonosíthassák és leküzdhessék a zsarolóvírus- és egyéb kibertámadásokat. Emellett pedig képesek legyenek egy ilyen támadás után helyreállítani a működésüket” – mondta Jeff Boudreau, a Dell Technologies infrastrukturális megoldásokért felelős csoportjának elnöke és ügyvezetője.

A GDPI rávilágít az adatvédelem egyre fokozódó összetettségére

A Dell Technologies 2021-ben nemzetközi szinten 1000 informatikai döntéshozó bevonásával készítette el Global Data Protection Index felmérését. Az eredmények alapján a szervezeteknek kihívást jelent az adatok folyamatosan növekvő mennyisége és az adatvédelmi feladatok egyre összetettebb természete.

A tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek több mint 10-szer annyi adatot kezelnek, mint öt évvel ezelőtt: a 2016-ban megállapított 1,45 petabájtos átlag 2021-re 14,6 petabájtra nőtt. Emellett a válaszadók 82 százaléka tart attól, hogy a szervezetük jelenlegi adatvédelmi megoldásai nem felelnek meg a jövő üzleti kihívásainak.

Ezek az aggodalmak nem alaptalanok, ugyanis a megkérdezettek több mint 30 százaléka számolt be az elmúlt évben tapasztalt adatvesztésről, valamint a válaszadók közel fele (45%) szembesült nem tervezett rendszerleállással.

A GDPI kutatás további megállapításai:

  • A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy a meglévő adatvédelmi intézkedéseik nem biztosítanak elegendő védelmet a kártevők és zsarolóvírusok jelentette fenyegetéssel szemben, 74 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az otthoni munkavégzés terjedése miatt fokozottabb mértékben fennáll a kibertámadások miatti adatvesztés veszélye.
  • A válaszadók 67 százaléka nem biztos abban, hogy egy megsemmisítéssel járó kibertámadás vagy adatvesztés esetén minden üzleti szempontból kritikus fontosságú adatuk helyreállítható lenne.
  • 63 százalékuk úgy véli, hogy a feltörekvő technológiák – például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás – adatvédelmi kockázattal járnak, és az új technológiákhoz tervezett adatvédelmi megoldások hiánya a szervezetek előtt álló három legkiemelkedőbb adatvédelmi kihívás egyikének bizonyult.
  • Az elmúlt 12 hónap során bekövetkezett adatveszteség átlagosan közel négyszer akkora többletköltséget eredményezett a több adatvédelmi szolgáltatót használó szervezetek számára, mint a csak egy szolgáltatót használók esetében.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 15., 09:25
A magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez már nem elég több beruházás, több munkaóra vagy több export. A hazai vállalatoknak magasabb hozzáadott értékre, jobb szervezettségre, erősebb digitalizációra és tudatosabb vezetésre van szükségük – erről beszélt Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese a New World Talks 2026 gazdasági konferencián, Budapesten.
2026. 05. 15., 14:05
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a kiskereskedelmi (retail) folyamatokban mára általánossá vált. Az MI nem csupán technológiai eszköz, hanem olyan döntéstámogató megoldás, amely közvetlen hatással van a kiskereskedelmi cégek napi működési folyamataira. A legfontosabb tudnivalókat Csenterics András és Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei foglalták össze.
2026. 05. 15., 17:20
Az Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
2026-05-14 16:10:00
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV a rendelkezésére álló információk alapján állítja össze. Ha a tervezet elkészítésekor hibát, hiányosságot talál az adatokban, soron kívül értesíti az érintetteket, hogy még határidőben, május 20-áig javíthassák a bevallást. Még most sem késő regisztrálni a DÁP-ra vagy az Ügyfélkapu+-ra, hiszen a javítás is online a legegyszerűbb – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS