Melyik cég képes helyreállni egy zsarolóvírus támadás után?

2021. 09. 10., 12:15

A zsarolóvírusok jelentette állandó fenyegetés, valamint a feltörekvő technológiák, például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók és a mesterséges intelligencia használata számos adatvédelmi kihívást állít a szervezetek elé – derül ki a Dell Technologies 2021 Global Data Protection Index (GDPI) kutatásának eredményeiből.

Egy nemrég készített IDC-felmérés szerint az elmúlt 12 hónap során a szervezetek több mint egyharmada szembesült a rendszereikhez vagy adataikhoz való hozzáférést korlátozó zsarolóvírus-támadással vagy adatszivárgással világszerte. Annak érdekében, hogy segítsen leküzdeni ezeket az egyre terjedő – és látszólag elkerülhetetlen – problémákat, a Dell Technologies új szoftvereket és szolgáltatásokat vezet be.

A megoldások célja a virtuális gépek biztonsági mentéseire jellemző rendelkezésre állás felgyorsítása, a nagy adathalmazok kezelésének leegyszerűsítése, valamint az üzleti folytonosság fenntartása, a mindennapos kiber-helyreállítási műveletek szükségességének csökkentése mellett.

„Bár a zsarolóvírus-támadások súlyos károkat okozhatnak, az elkerülhetetlen vereség elfogadása nem a megfelelő válasz rájuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tét nagyobb, mint valaha, és az adatvédelem feladata is minden korábbinál összetettebb. Olyan termékkínálatot biztosítunk, amely segít leküzdeni ezt az egyre nagyobb kihívást, és lehetővé teszi, hogy az ügyfeleink egy holisztikus kiberbiztonsági és adatvédelmi stratégia bevezetésével észlelhessék, azonosíthassák és leküzdhessék a zsarolóvírus- és egyéb kibertámadásokat. Emellett pedig képesek legyenek egy ilyen támadás után helyreállítani a működésüket” – mondta Jeff Boudreau, a Dell Technologies infrastrukturális megoldásokért felelős csoportjának elnöke és ügyvezetője.

A GDPI rávilágít az adatvédelem egyre fokozódó összetettségére

A Dell Technologies 2021-ben nemzetközi szinten 1000 informatikai döntéshozó bevonásával készítette el Global Data Protection Index felmérését. Az eredmények alapján a szervezeteknek kihívást jelent az adatok folyamatosan növekvő mennyisége és az adatvédelmi feladatok egyre összetettebb természete.

A tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek több mint 10-szer annyi adatot kezelnek, mint öt évvel ezelőtt: a 2016-ban megállapított 1,45 petabájtos átlag 2021-re 14,6 petabájtra nőtt. Emellett a válaszadók 82 százaléka tart attól, hogy a szervezetük jelenlegi adatvédelmi megoldásai nem felelnek meg a jövő üzleti kihívásainak.

Ezek az aggodalmak nem alaptalanok, ugyanis a megkérdezettek több mint 30 százaléka számolt be az elmúlt évben tapasztalt adatvesztésről, valamint a válaszadók közel fele (45%) szembesült nem tervezett rendszerleállással.

A GDPI kutatás további megállapításai:

  • A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy a meglévő adatvédelmi intézkedéseik nem biztosítanak elegendő védelmet a kártevők és zsarolóvírusok jelentette fenyegetéssel szemben, 74 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az otthoni munkavégzés terjedése miatt fokozottabb mértékben fennáll a kibertámadások miatti adatvesztés veszélye.
  • A válaszadók 67 százaléka nem biztos abban, hogy egy megsemmisítéssel járó kibertámadás vagy adatvesztés esetén minden üzleti szempontból kritikus fontosságú adatuk helyreállítható lenne.
  • 63 százalékuk úgy véli, hogy a feltörekvő technológiák – például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás – adatvédelmi kockázattal járnak, és az új technológiákhoz tervezett adatvédelmi megoldások hiánya a szervezetek előtt álló három legkiemelkedőbb adatvédelmi kihívás egyikének bizonyult.
  • Az elmúlt 12 hónap során bekövetkezett adatveszteség átlagosan közel négyszer akkora többletköltséget eredményezett a több adatvédelmi szolgáltatót használó szervezetek számára, mint a csak egy szolgáltatót használók esetében.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS