Melyik cég képes helyreállni egy zsarolóvírus támadás után?

2021. 09. 10., 12:15

A zsarolóvírusok jelentette állandó fenyegetés, valamint a feltörekvő technológiák, például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók és a mesterséges intelligencia használata számos adatvédelmi kihívást állít a szervezetek elé – derül ki a Dell Technologies 2021 Global Data Protection Index (GDPI) kutatásának eredményeiből.

Egy nemrég készített IDC-felmérés szerint az elmúlt 12 hónap során a szervezetek több mint egyharmada szembesült a rendszereikhez vagy adataikhoz való hozzáférést korlátozó zsarolóvírus-támadással vagy adatszivárgással világszerte. Annak érdekében, hogy segítsen leküzdeni ezeket az egyre terjedő – és látszólag elkerülhetetlen – problémákat, a Dell Technologies új szoftvereket és szolgáltatásokat vezet be.

A megoldások célja a virtuális gépek biztonsági mentéseire jellemző rendelkezésre állás felgyorsítása, a nagy adathalmazok kezelésének leegyszerűsítése, valamint az üzleti folytonosság fenntartása, a mindennapos kiber-helyreállítási műveletek szükségességének csökkentése mellett.

„Bár a zsarolóvírus-támadások súlyos károkat okozhatnak, az elkerülhetetlen vereség elfogadása nem a megfelelő válasz rájuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tét nagyobb, mint valaha, és az adatvédelem feladata is minden korábbinál összetettebb. Olyan termékkínálatot biztosítunk, amely segít leküzdeni ezt az egyre nagyobb kihívást, és lehetővé teszi, hogy az ügyfeleink egy holisztikus kiberbiztonsági és adatvédelmi stratégia bevezetésével észlelhessék, azonosíthassák és leküzdhessék a zsarolóvírus- és egyéb kibertámadásokat. Emellett pedig képesek legyenek egy ilyen támadás után helyreállítani a működésüket” – mondta Jeff Boudreau, a Dell Technologies infrastrukturális megoldásokért felelős csoportjának elnöke és ügyvezetője.

A GDPI rávilágít az adatvédelem egyre fokozódó összetettségére

A Dell Technologies 2021-ben nemzetközi szinten 1000 informatikai döntéshozó bevonásával készítette el Global Data Protection Index felmérését. Az eredmények alapján a szervezeteknek kihívást jelent az adatok folyamatosan növekvő mennyisége és az adatvédelmi feladatok egyre összetettebb természete.

A tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek több mint 10-szer annyi adatot kezelnek, mint öt évvel ezelőtt: a 2016-ban megállapított 1,45 petabájtos átlag 2021-re 14,6 petabájtra nőtt. Emellett a válaszadók 82 százaléka tart attól, hogy a szervezetük jelenlegi adatvédelmi megoldásai nem felelnek meg a jövő üzleti kihívásainak.

Ezek az aggodalmak nem alaptalanok, ugyanis a megkérdezettek több mint 30 százaléka számolt be az elmúlt évben tapasztalt adatvesztésről, valamint a válaszadók közel fele (45%) szembesült nem tervezett rendszerleállással.

A GDPI kutatás további megállapításai:

  • A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy a meglévő adatvédelmi intézkedéseik nem biztosítanak elegendő védelmet a kártevők és zsarolóvírusok jelentette fenyegetéssel szemben, 74 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az otthoni munkavégzés terjedése miatt fokozottabb mértékben fennáll a kibertámadások miatti adatvesztés veszélye.
  • A válaszadók 67 százaléka nem biztos abban, hogy egy megsemmisítéssel járó kibertámadás vagy adatvesztés esetén minden üzleti szempontból kritikus fontosságú adatuk helyreállítható lenne.
  • 63 százalékuk úgy véli, hogy a feltörekvő technológiák – például a felhőalapú alkalmazások, a Kubernetes-tárolók, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás – adatvédelmi kockázattal járnak, és az új technológiákhoz tervezett adatvédelmi megoldások hiánya a szervezetek előtt álló három legkiemelkedőbb adatvédelmi kihívás egyikének bizonyult.
  • Az elmúlt 12 hónap során bekövetkezett adatveszteség átlagosan közel négyszer akkora többletköltséget eredményezett a több adatvédelmi szolgáltatót használó szervezetek számára, mint a csak egy szolgáltatót használók esetében.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-20 11:20:00
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.