Megalakult a Zöld Busz Program projektirányító bizottsága

2020. 03. 13., 13:45

A projektirányító bizottság koordinálja a Klíma- és természetvédelmi akciótervben kiemelt szerepet betöltő közlekedészöldítési program megvalósítását. Az alacsony és nulla kibocsátású járművek forgalomba állítását a nagyvárosok közösségi közlekedésében 36 milliárd forinttal támogatja a kormány – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken.

A klímacélok elérésében és a karbonsemlegesség megvalósításában meghatározó szerepet tölt be a közlekedés zöldítése, hiszen a szektor az üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért felel Magyarországon. A helyi közösségi közlekedésben mintegy 2900 autóbusz vesz részt, ezek nagy része elöregedett és korszerűtlen – emelik ki a közleményben.

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként a buszállomány alacsony kibocsátású járművek beszerzésén keresztül újul meg a 25 ezernél nagyobb lélekszámú településeken. A program kormányzati támogatásának köszönhetően 2020 és 2029 között összesen 36 milliárd forint áll rendelkezésre elsősorban elektromos meghajtású buszok beszerzésére.

A Zöld Busz Program első lépéseként egy mintaprojekt indult, amelynek célja elektromos buszok kihelyezése a vidéki nagyvárosokban, tapasztalatgyűjtés a járműbeszerzés és -használat, az infrastruktúra-kiépítés terén.

A program projektirányító bizottságának elnöke Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, felkért tagjai Garamvölgyi Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatója, Kóbor György, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója, Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettese és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

A városi buszflották megújítása a klíma- és természetvédelmi célok elérése mellett a szolgáltatási színvonal növelésével és a légszennyezés nagyarányú mérséklésével a helyi életminőség javításához is hozzájárul. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS