Készülékcsere program: február óta ötvenezren váltottak korszerű mobiltelefonra

2022. 09. 12., 16:22

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszolgáltatók 3G-hálózatainak lekapcsolási terveit figyelembe véve indította el idén februárban mobilcsere-programját, melynek keretében eddig már több mint ötvenezer elavult mobiltelefont cseréltek modern, 4G- vagy 5G-képes eszközre. A hazai mobiltelefonok modernizációját célzó akció keretében becserélt eszközök közel kétharmada a 3G-nél még korszerűtlenebb, 2G-képes telefon.

A támogatási programot az NMHH azért indította, hogy a 3G-s készüléket használóknak lehetősége legyen a 3G-hálózatok kivezetése után is használni a mobilinternet nyújtotta előnyöket, illetve hozzájáruljon a lakosság által használt mobiltelefonok modernizációjához. 

Az eltelt hét hónapban ötvenezren cserélték le elavult, 2- vagy 3G- képes mobiltelefonjukat korszerűbb, minimum 4G-képes eszközre az NMHH országos lefedettségű, 700 ponton elérhető támogatási programjának segítségével. A leadott telefonok közel hatvan százaléka a 3G-képes eszközöknél is korszerűtlenebb, 2G-képes mobiltelefon, közel negyven százaléka 3G-s eszköz volt.

A készülékcserék mintegy 70 százaléka független forgalmazóknál, elektronikai áruházaknál valósult meg, a vásárlások 30 százaléka pedig a három nagy mobilszolgáltató bolthálózatában történt. Közel hatezren Budapesten vették igénybe a támogatást, a megyei rangsorban pedig Hajdú-Bihar megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár megyében éltek a legtöbben a kedvezményes készülékvásárlás lehetőségével.

A hírközlési hatóság idén februárban meghirdetett mobilkészülék-csere programja július 18-tól a fogyasztók számára kedvezően újult meg: a támogatási összeg 40 ezer forintra emelkedett, megszűnt a 120 ezer forintos felső készülékvásárlási limit, a jogosultsághoz szükséges elvárt aktivitási időszakot pedig 2022. április 30-ig hosszabbította meg a hatóság. A módosítást követően számottevően emelkedett a benyújtott igények száma mind a 3G-képes, mind a legkevésbé korszerű, 2G-képes mobiltelefonok cseréjére.

A folyamatot legkorábban elindító Magyar Telekom június 30-ig teljesen leállította 3G-hálózatát, a Vodafone és a Yettel pedig 2022 májusától kezdte meg a lekapcsolási folyamatot. A technológiai fejlesztés a legfeljebb 3G-képes mobiltelefont használókat érinti: ahhoz, hogy ők továbbra is élvezhessék a mobilinternet nyújtotta előnyöket, például használhassák a csevegőalkalmazásokat, a levelezőapplikációkat, a navigációt, fejlett, 4G- és 5G-képes mobiltelefonra kell váltaniuk – ehhez nyújt támogatást az NMHH programja. Azoknak, akik hanghívásra, sms-küldésre használják a készüléküket, nincs tennivalójuk, ezek a funkciók továbbra is működnek majd a 2G-hálózatokon.

A támogatási program részleteiről és frissített feltételeiről a Netrefel.hu edukációs weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. A weboldal ezen felül hasznos tippekkel és gyakorlati útmutatókkal is segíti a digitális világ iránt érdeklődőket. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS