Így fizetnek a városi fiatalok

Így fizetnek a városi fiatalok
2021. 10. 16., 12:15

A megkérdezett fiatalok kevesebb mint fele alkalmazza a legújabb fizetési megoldásokat – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Az okostelefonos érintéses alternatívát csak 26 százalékuk használja rendszeresen, a QR-kódos fizetést pedig 16 százalékuk. A többség vagy próbálta, de nem járt sikerrel, esetleg nincs rá alkalmas készüléke, azonban szép számmal vannak azok is, akiknek van fizetésre is használható készülékük, mégsem nyitottak a használatára.

Ma már nem csak a bankkártya jelenti a megoldást a készpénzmentes, elektronikus fizetésre, hanem az okostelefonnal történő érintéses fizetés mellett QR-kóddal, okosórával vagy éppen az úgynevezett fintech kártyával – mint például a Curve és a Revolut – is ki lehet egyenlíteni a vásárlás összegét a boltokban, üzletekben, éttermekben. A fiatalok körében egyre terjednek ezek a megoldások, a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés pedig azt vizsgálta, hogy a 19–29 éves városi fiatalok mennyire preferálják az egyes lehetőségeket.

Érintés vagy „olvasás” telefonnal

A kutatásban megkérdezett fiatalok közül tízből négyen (42 százalék) fizetnek úgy, hogy az okostelefonjukat érintik oda az adott terminálhoz, ezen belül 26 százalékuk kifejezetten szívesen használja ezt a megoldást. A budapesti fiatalok körében még magasabb, 37 százalékos a gyakori használók aránya.

Míg a rendszeres használat tekintetében nincs szignifikáns eltérés a nők (23 százalék) és a férfiak (30 százalék) között, a kipróbálás tekintetében a férfiak nyitottabbnak bizonyultak: az átlagos 15 százalékhoz képest körükben 23, míg a nők körében csak 7 százalék mondta, hogy legalább próbából fizetett már így, de igazából nem használja. Általánosságban elmondható, hogy a többségnek van erre alkalmas készüléke, mégis idegenkedik a fizetésnek ezen fajtájától.

Az okostelefon fizetéskor használható QR-kód beolvasására is, a K&H kutatása szerint azonban csak a fiatalok 25 százaléka fizetett már így valaha, és ezen belül mindössze 16 százalékuk alkalmazza rendszeresen.

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője a felmérést értékelve azt mondta: „Sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy a QR-kódos fizetés nem egy nagy hókuszpókusz, valamennyi kamerás okostelefon alkalmas rá, vagy csak le kell tölteni hozzá egy kódolvasó alkalmazást. Egyszerű, gyors, biztonságos fizetést jelent, így növekvő népszerűségre számítunk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS