Tíz éve a vállalatok felhőre való átállása leginkább az adattárolást és a hálózati működést érintette. Azóta robbanásszerűen fejlődik a felhőalapú innováció, ám sok európai cég még mindig csupán a sávszélesség-bővítés és a költségmegtakarítás eszközeként tekint a felhőre.
lyen helyzetben érte el Európát a 2020-es esztendő és a világjárvány. A Covid-19 alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat az élet minden területén. A vállalatok nagyrésze átállt a távmunkára és sikeresen adaptálta a gyorsan változó üzleti modelleket.
Még a legkonzervatívabban gondolkodó vállalatok is felismerték azt, hogy a felhőre való áttérés elengedhetetlen. A felhőműködés terén folytatott verseny fordulóponthoz ért. 2020-ban az európai vállalatok világszinten is élen jártak az alapszintű felhőmigráció megvalósításában.
Az Accenture nemrégiben publikálta a 4000 cégvezető bevonásával készült globális felhőkutatását. Amíg az európai cégek a feladataik 40 százalékát helyezték át a felhőbe, addig az észak-amerikai vállalatok csupán 30 százalékára jellemző ugyanez. Az európai vállalatok nem évek, hanem hónapok alatt valósították meg az átállást a Covid-19 járvány alatt. Úgy tűnik az európai cégek ezt a versenyt megnyerték, de a felhőmaratonban még vesztésre állnak.
Az Accenture kutatása szerint az európai vállalatok korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a felhőről, hiszen túlnyomó többségük csupán egy költségmegtakarításra alkalmas, nyilvános, megosztott adatközpontot lát benne. Ennek egyik oka, hogy sokan nehezen igazodnak ki az adatszuverenitás és -megbízhatóság bonyolult szabályozási környezetében, amely visszatartja őket a nagyobb szabású felhőprojektek elindításától. Ráadásul az európai cégek nem fektetnek eleget a felhőbe az üzleti célok szélesebb körű eléréséhez.
Az észak-amerikai és a kínai vállalatok arra számítanak, hogy több mint kétszeresére bővül felhőberuházásuk 2020 és 2024 között. Ezzel szemben Európában a cégvezetők úgy látják, hogy az előző négy évhez képest 25 százalékkal kevesebbet fognak költeni a felhőre.
Bár a felhő által generált értékek kihasználása terén sok európai cégnél fennáll a lemaradás veszélye, azonban létezik a vállalatoknak egy kis része (10 százalék), amelyek nemcsak helyi szinten, hanem globálisan is versenyképesek tudnak majd maradni: ők azok, akik folyamatosan megújuló képességek és lehetőségek tárházaként tekintenek a felhőre.
Ezek az európai „folytonosságra törekvő versenytársak” (Continuum Competitors) amellett, hogy a pénzügyi célok eléréséhez szükséges fejlett digitális képességek kritikus fontosságú támogatóját látják a felhőben, Európa klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez is hozzásegíti őket.
A „folytonosságra törekvő versenytársak” azáltal, hogy figyelembe veszik a termékeire és szolgáltatásaira kapott visszajelzéseket gyorsan képesek alkalmazkodni a változásokra. 81 százalékuk úgy véli, hogy az adattárolás helyére és az adatszuverenitásra vonatkozóan a jelenleginél szigorúbb előírások teljesítésére is fel van készülve, és akár rövid határidőn belül meg tud felelni a
egy újabb szabályozásnak.
Ezek a vállalatok abban különböznek társaiktól, hogy fejlett gyakorlatot követnek a felhővel kapcsolatos folytonosság szempontjából. Ennek köszönhetően háromszor akkora költségmegtakarítást és kétszer akkora karbonlábnyom-csökkenést érnek el a felhő révén, mint versenytársaik.
A felhőműködés terén az európai cégek sikerének négy tényezője van:
A „folytonosságra törekvő versenytársak” intelligens gyárakat, hatékony és rugalmas ellátási láncokat, fenntartható termékeket és virágzó vállalatokat építenek felhőalapú technológiákat használva. Emellett új utakat találnak iparágaik átalakítására, kihasználva a felhőalapú megoldásokat az iparágspecifikus problémák megoldására.
Európa fejlődése tehát azokon a vezetőkön múlik, akik maradéktalanul kiaknázzák a felhő kínálta lehetőségeket. A „folytonosságra törekvő versenytársak” a felhőmegoldások egészéből választhatnak a jelenlegi és jövőbeni üzleti szükségleteiknek leginkább megfelelő technológiai alapok megteremtéséhez.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.