Felhőalapú szolgáltatások: hogyan őrizheti meg Európa a versenyképességét?

Felhőalapú szolgáltatások: hogyan őrizheti meg Európa a versenyképességét?
2021. 10. 20., 19:15

Tíz éve a vállalatok felhőre való átállása leginkább az adattárolást és a hálózati működést érintette. Azóta robbanásszerűen fejlődik a felhőalapú innováció, ám sok európai cég még mindig csupán a sávszélesség-bővítés és a költségmegtakarítás eszközeként tekint a felhőre.

lyen helyzetben érte el Európát a 2020-es esztendő és a világjárvány. A Covid-19 alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat az élet minden területén. A vállalatok nagyrésze átállt a távmunkára és sikeresen adaptálta a gyorsan változó üzleti modelleket.

Még a legkonzervatívabban gondolkodó vállalatok is felismerték azt, hogy a felhőre való áttérés elengedhetetlen. A felhőműködés terén folytatott verseny fordulóponthoz ért. 2020-ban az európai vállalatok világszinten is élen jártak az alapszintű felhőmigráció megvalósításában.

Az Accenture nemrégiben publikálta a 4000 cégvezető bevonásával készült globális felhőkutatását. Amíg az európai cégek a feladataik 40 százalékát helyezték át a felhőbe, addig az észak-amerikai vállalatok csupán 30 százalékára jellemző ugyanez. Az európai vállalatok nem évek, hanem hónapok alatt valósították meg az átállást a Covid-19 járvány alatt. Úgy tűnik az európai cégek ezt a versenyt megnyerték, de a felhőmaratonban még vesztésre állnak.

Az Accenture kutatása szerint az európai vállalatok korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a felhőről, hiszen túlnyomó többségük csupán egy költségmegtakarításra alkalmas, nyilvános, megosztott adatközpontot lát benne. Ennek egyik oka, hogy sokan nehezen igazodnak ki az adatszuverenitás és -megbízhatóság bonyolult szabályozási környezetében, amely visszatartja őket a nagyobb szabású felhőprojektek elindításától. Ráadásul az európai cégek nem fektetnek eleget a felhőbe az üzleti célok szélesebb körű eléréséhez.

Az észak-amerikai és a kínai vállalatok arra számítanak, hogy több mint kétszeresére bővül felhőberuházásuk 2020 és 2024 között. Ezzel szemben Európában a cégvezetők úgy látják, hogy az előző négy évhez képest 25 százalékkal kevesebbet fognak költeni a felhőre.

Bár a felhő által generált értékek kihasználása terén sok európai cégnél fennáll a lemaradás veszélye, azonban létezik a vállalatoknak egy kis része (10 százalék), amelyek nemcsak helyi szinten, hanem globálisan is versenyképesek tudnak majd maradni: ők azok, akik folyamatosan megújuló képességek és lehetőségek tárházaként tekintenek a felhőre.

Ezek az európai „folytonosságra törekvő versenytársak” (Continuum Competitors) amellett, hogy a pénzügyi célok eléréséhez szükséges fejlett digitális képességek kritikus fontosságú támogatóját látják a felhőben, Európa klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez is hozzásegíti őket.

A „folytonosságra törekvő versenytársak” azáltal, hogy figyelembe veszik a termékeire és szolgáltatásaira kapott visszajelzéseket gyorsan képesek alkalmazkodni a változásokra.  81 százalékuk úgy véli, hogy az adattárolás helyére és az adatszuverenitásra vonatkozóan a jelenleginél szigorúbb előírások teljesítésére is fel van készülve, és akár rövid határidőn belül meg tud felelni a

egy újabb szabályozásnak.

Ezek a vállalatok abban különböznek társaiktól, hogy fejlett gyakorlatot követnek a felhővel kapcsolatos folytonosság szempontjából. Ennek köszönhetően háromszor akkora költségmegtakarítást és kétszer akkora karbonlábnyom-csökkenést érnek el a felhő révén, mint versenytársaik.

A felhőműködés terén az európai cégek sikerének négy tényezője van:

  • A vezetőket aktivizáló és a felhőberuházásokat felgyorsító üzleti tervek kidolgozása a nagyobb célok elérése érdekében;
  • egyedi preferenciákra épülő kiegyensúlyozott, szabályozott, bizalomalapú tervezés;
  • a technológia kiegészítése megfelelő emberi képességekkel;
  • gyorsabb innováció a kivételes élmények megteremtéséhez.

A „folytonosságra törekvő versenytársak” intelligens gyárakat, hatékony és rugalmas ellátási láncokat, fenntartható termékeket és virágzó vállalatokat építenek felhőalapú technológiákat használva. Emellett új utakat találnak iparágaik átalakítására, kihasználva a felhőalapú megoldásokat az iparágspecifikus problémák megoldására.

Európa fejlődése tehát azokon a vezetőkön múlik, akik maradéktalanul kiaknázzák a felhő kínálta lehetőségeket. A „folytonosságra törekvő versenytársak” a felhőmegoldások egészéből választhatnak a jelenlegi és jövőbeni üzleti szükségleteiknek leginkább megfelelő technológiai alapok megteremtéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS