Hogyan kerülhet fel Magyarország az „AI-világtérképre”?

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A megalkotott rendeletben foglalt szabályok elsődlegesen a mesterséges intelligencia felhasználását érintő kockázati szempontok mentén kerültek kialakításra. A szabályozás tiltani fogja a legkockázatosabb eseteket, így többek közt tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint annak felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.

A rendelet ugyanakkor célzottan fog lehetőséget biztosítani a technológia használatára, amely során azonban szigorú szabályoknak kell megfelelni, illetve biztosítani kell az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is. Tipikusan ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások. Kevésbé kockázatos esetben, például egy chatbot alkalmazása esetén, a rendelet értelmében elegendő lesz egy alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról.

A legegyszerűbb esetekben, így egy számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség. A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.

A Mesterséges Intelligencia Rendelet továbbá a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni. A kormány álláspontja szerint a magyar hatóságnak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítania a hazai vállalkozások számára, melynek keretében mesterséges intelligencia fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. A tesztkörnyezet további haszna, hogy az állam számára olyan jogszabály módosítások szükségességére világíthat rá, amelyek tovább csökkenthetik a vállalkozások bürokratikus terheit.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendelet kapcsán kiemelte: „a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. A kormány arra törekszik, hogy a magyar gazdaság szereplői az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete által versenyelőnyre tegyenek szert és hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Ez hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez.” Az államtitkár hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G koalíció is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a mesterséges intelligencia terén Magyarországot felhelyezze a világtérképre. A magyar uniós elnökség egyik fő témája éppen ezért a mesterséges intelligencia rendeletre való felkészülés lesz, amelynek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, hogy a mesterséges intelligencia használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak. A mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében az idén sor kerül a Mesterséges Intelligencia Stratégia felülvizsgálatára is – áll az NGM közleményében.