2023 júniusában az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal csökkent – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Nem csak éves összevetésben volt visszaesés: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest is csökkent, 0,9 százalékkal.
A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult – olvasható a KSH tájékoztatójában. A legnagyobb súlyú alágak közül a termelés volumene leginkább a járműgyártásban nőtt, jelentősen bővült a villamos berendezés gyártásában is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett.
A termelés az év első hat hónapjában 4,8 százalékkal volt kisebb, mint 2022 azonos időszakában.
A termelési kilátások meglehetősen zavarosak: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte inkább lefelé mutatnak – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Az egész világ hónapok óta várja a kínai gazdaság beindulását, ugyanakkor a legfrissebb adatok is csak lassabb megindulásra utalnak, ez pedig rányomhatja a bélyegét a legfontosabb külpiacaink hangulatára. Ezzel együtt sajtóinformációk alapján a nyáron megindulhatott a tesztüzem az SK iváncsai egységében, melynek teljes kapacitáson működve szemmel jól látható pozitív hatása lesz a feldolgozóipar teljesítményére. Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások realizálódása azonban leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz – vélekedik Nagy János.
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.