Májusban az ipari termelés volumene 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 27,6 százalékkal csökkent a termelés. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban is jelentős volt – erősítette meg kedden második becslése alapján a KSH.
2020 májusában az ipari termelés volumene 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 27,6 százalékkal csökkent. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban is jelentős volt. Kiugró visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent.
Az ipari export volumene 32 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 27 százalékát képviselő járműgyártás kivitele kiugróan, 51 százalékkal, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 18,3 százalékkal esett vissza.
Az ipar belföldi értékesítése 19,7, ezen belül a feldolgozóiparé 24 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 32, a csekély súlyú bányászaté 18,5 százalékkal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,2 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb mértékben, 53 százalékkal a feldolgozóipari termelés 21 százalékát képviselő (a legnagyobb súlyú) járműgyártás maradt el az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 55, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 54 százalékkal esett vissza.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 21 százalékkal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 22 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 25 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelésből 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 12,0 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások. A legnagyobb súlyt (23 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 19,5 a második legjelentősebb italgyártás 10,1 százalékkal csökkent. Mindössze három alágazatban nőtt a termelés. A két legkisebb súlyú közül, a halfeldolgozás, -tartósítás 12,9, a dohánytermék gyártása 5,6 százalékkal emelkedett, míg a nagyobb súlyú növényi, állati olaj gyártása 9,8 százalékkal bővült.
A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 27, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 33 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A legkisebb mértékben, 3,4 százalékkal a gyógyszergyártás csökkent, itt az előző hónapban még növekedést mértünk.
Az ipari termelés minden régióban visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 44 százalékkal Nyugat-Dunántúlon, a többiben 10,8 és 36 százalék között csökkent a volumen.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 38 százalékkal kisebb volt a 2019. májusinál. Az új belföldi rendelések 30, az új exportrendelések 39 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány május végén 8,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2020. január–májusban az előző év azonos időszakához képest:
Az ipari termelés 13,8 százalékkal visszaesett. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 15,0, míg a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 8,7 százalékkal csökkent.
Az ipari termelés minden régióban 0,1 és 24 százalék közötti mértékben csökkent. A legnagyobb visszaesés Nyugat-Dunántúlon volt. (KSH)
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.