Élelmiszeripar: mi áll a „termőföldtől az asztalig” elgondolás mögött?

2019. 04. 08., 11:50

A blockchain felhasználása a transzparens és megbízható nyomonkövetés biztosítása révén az élelmiszeripari szereplők számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, a szorosabb fogyasztói kapcsolatok kialakítása mellett lehetőséget biztosít a minőségbiztosításra és a tevékenységek optimalizációjára – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

Számos olyan esemény történt a közelmúltban, melyek nyomán az élelmiszerbiztonság kérdése előtérbe került. A fogyasztók elvárásai ma már nem csupán a minőségre, az ízvilágra és a kényelemre terjednek ki, hanem fokozódnak az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos elvárások is. A 2013-as nagy port kavart lóhús botrány és a boltokban gyakorta fellelhető hamis áruk mind-mind a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezetnek. Mit lehet tenni akkor, amikor – maradéktalanul rendelkezésre álló információ hiányában – már az élelmiszer árujelzők pontosságában lehet bízni?

Olyan technológiai megoldásokra van szükség, melyek az ellátási lánc transzparenciájának biztosítása révén csökkentik a fogyasztói bizonytalanságot. Erre kínál megoldást a blockchain (blokklánc) alapú nyomonkövetés. A blockchain alapú rendszerben az adatok az egyes szereplőktől függetlenül, előre meghatározott feltételek mellett kerülnek nyilvántartásba, oly módon, hogy azokat nem lehet később módosítani. Az így keletkezett információ – a megfelelő jóváhagyásokat követően – általános érvényűnek tekinthető és minden szereplő által elfogadott (ún. egy igazság).

A rendszerből kinyert információk a teljes ellátási lánc mentén értelmezhetőek: a különböző hozzáférési jogosultsággal rendelkező szereplők az előállítás bármely fázisában releváns információkhoz juthatnak a termék előéletével és az előállításhoz kötődő folyamatokkal kapcsolatban (pl. jelentések a különböző tevékenységekről, teljesítményanalitikák, fogyasztói visszajelzések), a fogyasztók pedig a termék csomagolásán található QR kód beolvasásával megismerhetik a termék életútját és előállítását (tartási és termelési körülményekre vonatkozó, egyedi információk).

„A blockchain alapú nyomonkövetés nem csak a fogyasztók, hanem a gazdák és az ellátási lánc más szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bír. Az egyöntetűen, minden résztvevő által elfogadott igazság ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az adatok fenntartások nélkül kerüljenek felhasználásra, ily módon lehetőség nyílik a beszállítók teljesítményének értékelésére, valamint a tevékenységek optimalizálására” – mondta el Fábián Tamás, a Deloitte agrárgazdasági szakértője.

Mindemellett a hazai termelők és állattenyésztők helyzetét tovább nehezíti, hogy a meglehetősen kompetitív európai piacon a versenyképesség elsősorban minőségi termékek előállításával érhető el. Ennek költségei – az eltérő termeléstechnológia, tartás- és feldolgozásmód nyomán – jellemzően magasabbak, amihez azonban a kiskereskedelmi árak nem minden esetben képesek igazodni. A jelenleg használatos statikus nyomonkövetési megoldásokkal szemben a fejlett nyomonkövetési technológiák képesek igazolni a termékek eredetét és előéletét, ezzel támogatva a fogyasztói döntést, valamint elősegítve a gazdák árérvényesítő képességét.

„A nyomonkövetés akkor tudja a legnagyobb értéket adni, ha az ellátási lánc szereplőinél biztosítjuk az adatbevitel pontosságát és az adatok valódiságát. Ezt ma már igen széleskörű műszaki, technológiai megoldásokkal el lehet érni és léteznek a magyar piacon is ezzel foglalkozó cégek. A több és pontosabb adat révén a folyamatokba automatikus döntések építhetők be (pl. áruátvételkor, pénzügyi elszámoláskor, raktári mozgatáskor), így ugyanazt a feladatot esetleg kevesebb emberi beavatkozással is el lehet látni” – tette hozzá Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

Transzparens és megbízható nyomonkövetés megteremtésére elsősorban olyan összetett ellátási láncok esetén van szükség, ahol a minőség- és eredetbiztosítás nem megoldott vagy alacsony fokú a szereplők közötti bizalom. A gazdák számára hozzáadott értéket jelent többek között a megnövekedett marketingérték és árérvényesítő képesség, a megalapozott döntéshozatal, valamint a folyamatoptimalizáció és hatékonyságnövelés lehetősége. A fogyasztói oldalon az áttekinthető információk, valamint a megbízható és pontos adatok nyomán (minőségbiztosítás) előtérbe kerülhet a tudatos vásárlás, növekedhet a fogyasztói bizalom, elkötelezettség és elégedettség.

„Azon vállalatok és értékláncok, melyek fejlett nyomonkövetési megoldással rendelkeznek, nem csupán versenyelőnyhöz jutnak, de a fogyasztókkal is szorosabb kapcsolatot képesek kialakítani” – mutatott rá Fábián Tamás. (Deloitte)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS