A blockchain felhasználása a transzparens és megbízható nyomonkövetés biztosítása révén az élelmiszeripari szereplők számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, a szorosabb fogyasztói kapcsolatok kialakítása mellett lehetőséget biztosít a minőségbiztosításra és a tevékenységek optimalizációjára – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.
Számos olyan esemény történt a közelmúltban, melyek nyomán az élelmiszerbiztonság kérdése előtérbe került. A fogyasztók elvárásai ma már nem csupán a minőségre, az ízvilágra és a kényelemre terjednek ki, hanem fokozódnak az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos elvárások is. A 2013-as nagy port kavart lóhús botrány és a boltokban gyakorta fellelhető hamis áruk mind-mind a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezetnek. Mit lehet tenni akkor, amikor – maradéktalanul rendelkezésre álló információ hiányában – már az élelmiszer árujelzők pontosságában lehet bízni?
Olyan technológiai megoldásokra van szükség, melyek az ellátási lánc transzparenciájának biztosítása révén csökkentik a fogyasztói bizonytalanságot. Erre kínál megoldást a blockchain (blokklánc) alapú nyomonkövetés. A blockchain alapú rendszerben az adatok az egyes szereplőktől függetlenül, előre meghatározott feltételek mellett kerülnek nyilvántartásba, oly módon, hogy azokat nem lehet később módosítani. Az így keletkezett információ – a megfelelő jóváhagyásokat követően – általános érvényűnek tekinthető és minden szereplő által elfogadott (ún. egy igazság).
A rendszerből kinyert információk a teljes ellátási lánc mentén értelmezhetőek: a különböző hozzáférési jogosultsággal rendelkező szereplők az előállítás bármely fázisában releváns információkhoz juthatnak a termék előéletével és az előállításhoz kötődő folyamatokkal kapcsolatban (pl. jelentések a különböző tevékenységekről, teljesítményanalitikák, fogyasztói visszajelzések), a fogyasztók pedig a termék csomagolásán található QR kód beolvasásával megismerhetik a termék életútját és előállítását (tartási és termelési körülményekre vonatkozó, egyedi információk).
„A blockchain alapú nyomonkövetés nem csak a fogyasztók, hanem a gazdák és az ellátási lánc más szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bír. Az egyöntetűen, minden résztvevő által elfogadott igazság ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az adatok fenntartások nélkül kerüljenek felhasználásra, ily módon lehetőség nyílik a beszállítók teljesítményének értékelésére, valamint a tevékenységek optimalizálására” – mondta el Fábián Tamás, a Deloitte agrárgazdasági szakértője.
Mindemellett a hazai termelők és állattenyésztők helyzetét tovább nehezíti, hogy a meglehetősen kompetitív európai piacon a versenyképesség elsősorban minőségi termékek előállításával érhető el. Ennek költségei – az eltérő termeléstechnológia, tartás- és feldolgozásmód nyomán – jellemzően magasabbak, amihez azonban a kiskereskedelmi árak nem minden esetben képesek igazodni. A jelenleg használatos statikus nyomonkövetési megoldásokkal szemben a fejlett nyomonkövetési technológiák képesek igazolni a termékek eredetét és előéletét, ezzel támogatva a fogyasztói döntést, valamint elősegítve a gazdák árérvényesítő képességét.
„A nyomonkövetés akkor tudja a legnagyobb értéket adni, ha az ellátási lánc szereplőinél biztosítjuk az adatbevitel pontosságát és az adatok valódiságát. Ezt ma már igen széleskörű műszaki, technológiai megoldásokkal el lehet érni és léteznek a magyar piacon is ezzel foglalkozó cégek. A több és pontosabb adat révén a folyamatokba automatikus döntések építhetők be (pl. áruátvételkor, pénzügyi elszámoláskor, raktári mozgatáskor), így ugyanazt a feladatot esetleg kevesebb emberi beavatkozással is el lehet látni” – tette hozzá Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.
Transzparens és megbízható nyomonkövetés megteremtésére elsősorban olyan összetett ellátási láncok esetén van szükség, ahol a minőség- és eredetbiztosítás nem megoldott vagy alacsony fokú a szereplők közötti bizalom. A gazdák számára hozzáadott értéket jelent többek között a megnövekedett marketingérték és árérvényesítő képesség, a megalapozott döntéshozatal, valamint a folyamatoptimalizáció és hatékonyságnövelés lehetősége. A fogyasztói oldalon az áttekinthető információk, valamint a megbízható és pontos adatok nyomán (minőségbiztosítás) előtérbe kerülhet a tudatos vásárlás, növekedhet a fogyasztói bizalom, elkötelezettség és elégedettség.
„Azon vállalatok és értékláncok, melyek fejlett nyomonkövetési megoldással rendelkeznek, nem csupán versenyelőnyhöz jutnak, de a fogyasztókkal is szorosabb kapcsolatot képesek kialakítani” – mutatott rá Fábián Tamás. (Deloitte)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.