Egy évtizeden belül a technológiai fejlődés alaposan felforgathatja a városok közlekedését. Jöhetnek a pilóta nélkül repülő, helyből fel- és leszálló légijárművek, az eVTOL-ok. Bár elterjedésüket ma még több komoly probléma akadályozza, megjelenésük a légiiparban és a légiközlekedésben a mostanság az autóiparban tapasztalhatóhoz hasonló forradalmi változásokat hozhat – derül ki a Deloitte tanulmányából.
Száz évvel ezelőtt Glenn Curtiss, az amerikai repülés úttörője, az USA repülőgépiparának egyik megteremtője olyan háromüléses, leszerelhető szárnyú „repülő autókról” álmodozott, amelyek a levegőben percekre rövidítik a földön órákig tartó utazásokat. Egy évszázad után Curtiss álma megvalósulni látszik. Kialakulóban van egy olyan új járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és
a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos, vagy hibrid-elektromos meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a hagyományos helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el a fuvart a célba. Ez a kategória a hybrid-electric vertical takeoff and landing, azaz az eVTOL pilóta nélküli légijármű.
Az eVTOL előtt álló kihívások
A Deloitte által az eVTOL technológiáról készített tanulmány azonban számos olyan problémát azonosított, amelyek hátráltathatják ezeknek a forradalmian új típusú járműveknek az elterjedését.
Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotniuk a technológia sikerre vitele érdekében. Kulcsfontosságú az energiagazdálkodási kérdések megválaszolása is.
Ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát is. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs- és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása is.
Nagyon komoly kihívást jelent a működési keretek meghatározása. Nem is csoda, hogy a járművek fejlesztése mellett az eVTOL gyártók egymással összefogva gőzerővel
munkálkodnak a légitaxi közlekedés szabályozási kereteinek kialakításán is. A legnagyobb feladatot a megnövekedett forgalmú légtér biztonságos és hatékony működtetése jelenti. Ki kell építeni a pilóta nélküli járművek forgalomirányítási rendszerét, amely képes együttműködni a meglévő légiforgalmi rendszerekkel is. Ehhez megbízható és biztonságosan működő kommunikációs hálózatra, kiszámítható és következetes navigációs rendszerre és állandó felügyeletre lesz szükség.
A Deloitte egy 10 ezer fős fogyasztói felmérésben vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek az eVTOL-okról. A válaszadók közel fele szerint a technológia remek megoldás a közlekedési dugók ellen, ám 80 százalékuk úgy véli, ezek az eszközök nem teljesen biztonságosak. Kulcskérdés tehát, hogy a gyártók le tudják-e győzni ezeket a félelmeket.
Változások a levegőben
Amennyiben sikerül legyőzni a nehézségeket, az eVTOL-ok három területen hozhatnak forradalmi változást.
A hagyományos légi járműveknél, azaz a repülőgépeknél és helikoptereknél várhatóan jóval több személy- és áruszállításban részt vevő eVTOL repülhet majd, így a légteret meg kell osztani és külön-külön kell majd kezelni. Azt, hogy a két rendszer hogyan működjön egymás mellett, a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a pilóta nélküli járművek milyen
légialkalmassági tanúsítvány birtokában és milyen követelmények teljesítése esetén közlekedhetnek majd.
Az eVTOL-ok kiszolgálásához szükséges létesítmények kiépítése a városban nem egyszerű és nem olcsó. Elkerülhetetlen, hogy ezen feltételek megteremtésében ne csak a vállalkozások, hanem az önkormányzatok is részt vállaljanak.
Ahogy az elektromos autók megjelenése is lépéskényszerbe hozta a hagyományos autógyártókat, a légiiparban is komoly változásokra lehet számítani. Miképpen a technológiai fejlesztések és a földrajzi helymeghatározás előnyeit ötvözve megjelentek az autó- és utazásmegosztó szolgáltatások és átformálták a városi közlekedés képét, az eVTOL technológia is úgy változtatja majd meg a városok közti és a nagyvárosokon belüli légiforgalmat. A Deloitte úgy számol, hogy az új típusú légieszközök piaca 2040-re elérheti a 17 milliárd dollárt.
Deloitte Technology Fast50
A technológia gyorsan fejlődik, multinacionális óriáscégek mellett kis technológiai startupok egyaránt foglalkoznak már az eVTOL fejlesztésével. Ilyenek a szlovén Pipistrel, a brit VRCO és a RollsRoyce, az amerikai AirspaceX vagy Bell, illetve a brazil Embraer, így az első eVTOL-ok akár már egy évtizeden belül megjelenhetnek a városok egén. A hozzájuk hasonló, már működő startupok számára is remek lehetőséget jelent a Deloitte Technology Fast50 programja, amely a leginnovatívabb vállalkozásokat is keresi és elismeri.
„A Tesla, az Uber, vagy a különböző autó-, motor-, bicikli vagy éppen rollermegosztó szolgáltatók átalakították és teljesen újraértelmezték a városi közlekedést. A fejlődés azonban aligha ér véget velük. A mobilitás teljes átalakulásának következő lépése az eVTOL és az önvezető autók megjelenése lehet. Bízom abban, hogy a Deloitte Technology Fast50 programban olyan vállalkozások is felbukkannak majd, amelyek már egy újabb mobilitási ugrást készítenek elő” – mondta dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Technology Fast 50 hazai programvezetője.
A közép-európai Deloitte Technology Fast 50 program a régió 50 leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozását mutatja be az állami és magánszféra területéről. Az idei programra július 31-ig lehet jelentkezni.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.