Az egészségügy új korszaka: globális robbanás a távgyógyításban

2020. 06. 15., 18:15

Az elemzők korábban azt várták, hogy a globális e-egészségügyi piac 2022-re 308 milliárdosra nőhet, melyen belül a távorvoslást 37 milliárd eurós üzleti területként határozták meg. A koronavírus-járvány azonban a telemedicina és az online konzultációk terén forradalmi gyorsaságú változást idézett elő, így a prognosztizált 36 milliós távgyógyítási esetszám helyett idén 200 millió kapcsolattal számolnak.

A Forrester Research szerint az Egyesült Államokban a virtuális egészségügyi interakciók száma az év végére elérheti az 1 milliárdot. Márciusban hazánkban is nagyot ugrott az online konzultációk száma, június elején pedig a kormányzat kihirdette, hogy törvényben fogják rögzíteni a távgyógyászat szabályait.

Évek óta számtalan nemzetközi egészségügyi szakember érvel amellett, hogy a jövő orvoslását a betegek aktív szerepvállalására kell alapozni, a megfelelő technológiai fejlesztések mellett.  Világszerte ugyanis több millió szakember hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, ezzel párhuzamosan az állampolgárok várható élettartama folyamatosan növekszik, és állandó emelkedést mutat a folyamatos orvosi ellenőrzésre szorulók száma is. A Deloitte egy korábbi, az egészségügy digitális üzleti átalakulását elemző anyaga Európát határozta meg a legfejlettebb mobilorvoslási területként évi 62 százalékos üzleti növekedéssel, melyben kiemelt szempontot jelentett az, hogy orvosi oldalról 29 százalékkal több páciensre fordítható idő mellett 60 százalékkal kevesebb adminisztratív papírmunka jelentkezik, így átlagosan akár naponta kettővel több betegkonzultációra juthat lehetőség. A Bain 2019. évi ázsiai-csendes-óceáni Egészségügyi Front Line felmérésében a betegek közel 50 százaléka mondta, hogy a következő öt évben már kizárólag digitális egészségügyi eszközöket fog használni. A kínai egészségügyi szolgáltatói platformon működő Ping An Good Doctor új felhasználóinak száma pedig 2020 januárjában közel 900 százalékkal nőtt, 2019 decemberéhez képest, még mielőtt az Egészségügyi Világszervezet azonosította a vírust.

A koronavírus-járvány megfékezése érdekében az orvos-beteg találkozók jelentős részét szinte egyik napról a másikra az online térbe helyezték át, és a kontaktusok számának csökkentése a vakcina széles körben való alkalmazásáig biztosan velünk marad. A Világgazdasági Fórum is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, a kormányoknak és az egészségügyi szereplőknek a világjárvány alatt szerzett tapasztalatok alapján újra kell gondolniuk az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni modelljeit.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is kiemelt területként kezeli a telemedicinát, és már hazánkban is elkészült az a törvényjavaslat, amivel a telemedicina eddig nem létező szabályozását kívánják rendezni. A törvénymódosítás szerint telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása, a kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

Magyarországon jelenleg is tart az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése és a magánegészségügyi szektorban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a távkonzultációs és telemedicina eszközöket, az igazi áttörésre azonban szemléletváltásra van szükség. „Jelenleg a betegek nagy része szinte passzív résztvevői a saját gyógyulási folyamataiknak. Az egészségügyi kapacitások azonban végesek, így a jövő egészségügyében a betegeknek aktív szerepet kell vállalniuk a folyamatokban. A telemedicina erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen már most is rendelkezésre állnak olyan eszközök, amivel a betegek otthon is monitorozni tudják a saját állapotukat, ezeket az adatokat pedig személyes orvos-beteg találkozás nélkül is követni tudják a szakemberek. A digitalizáció az egészségtudatosság kialakításában is kiemelt jelentőségű, egy beteg, aki folyamatosan méri és elemzi egészségügyi állapotát sokkal egészségtudatosabbá válik. Emellett a prevenciós hatás sem marad el, ami nemcsak az egészségügyet tehermentesíti, hanem javítja az elöregedő társadalom egészségben eltöltött idejének mennyiségét is” – emeli ki Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke, a Prima Medica EgészségCsoport, Magyarország egyik legrégebbi magánorvosi rendelőhálózatának alapító igazgatója.

A hálózat orvosszakmai központjaiban a járvány előtt 1 százalékos volt a heti online vizitek aránya, ami a március 16-i héten 38 százalékra növekedett, és egy hónapig ezen a szinten is maradt, a járványügyi intézkedések lazulásával jelenleg 19 százalékra mérséklődött. A járványt megelőzően telemedicina szolgáltatást az anyajegy szűrésnél és a rendszeres mozgás monitorozásnál alkalmaztak, a pandémia alatt azonban komoly fejlesztésekbe kezdtek a kardiológia – elsősorban vérnyomásmérés – és a pulmonológia – asztmás és COPD-s betegek otthoni monitorozása – területén. 

A COPD példáján jól szemléltethető, miért érdemes a telemedicina szolgáltatásokat széles körben alkalmazni. Európai viszonylatban az egészségügyi ellátás költségét és a betegség miatt kieső termelés összegét évente csaknem 50 milliárd euróra becsülik, itthon körülbelül 20 milliárd forintba kerül az ellátórendszernek. Egy COPD-s betegnek ugyanis a diagnosztizálás utáni első időszakban évente több alkalommal kell találkoznia az orvosával, hogy ne következzen be állapotromlás, ezek egy része azonban távkonzultációval kiváltható lenne. A COPD esetében az orvos-beteg találkozók csökkenése már az e-recept bevezetésével elkezdődött, hiszen a napi rendszerességgel szedett gyógyszer receptjének felírásáért már nem kell rendelésre járnia a betegnek. A találkozók száma még tovább csökkenhet otthoni légzésfunkciós berendezések beszerzésével – az ilyen berendezések képesek az állapotról előre jelezni még azelőtt, hogy maguk a tünetek megjelennének. Ezzel az állapot romlását is ritkítani lehet.

A távorvoslás növeli a hozzáférést a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, aminek a leszakadó régiókban kiemelten fontos szerepe van. Emellett lehetővé teszi, hogy akár több szakember is szakvéleményt adjon egy kérdéses esetben, vagy bekapcsolódjon a beteg gyógyításába. Az orvos-beteg találkozások számának csökkenése mérsékeli a fertőzések kockázatát, tehermentesíti az egészségügyi ellátórendszert, a beteg pedig jelentős pénzt és időt takarít meg. Emellett a telemedicinális kapcsolattartás pozitívan befolyásolhatja a beteg egészségtudatosságát, biztonságérzetét és egészségi állapotát is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 10:10:10
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS