Nemcsak a fogyasztók, de a cégvezetők bizalmát is elnyerte a mesterséges intelligencia – derül ki a Capgemini Kutatóintézet kutatásából. A statisztikák azt mutatják, hogy jelenleg az AI alkalmazása az egyik legfontosabb kérdés, ha a cég jövőjéről van szó.
A kétségtelen kockázatok ellenére, mint a szerzői jogok megsértése és a kiberbiztonság, a vezetők 74 százaléka úgy véli, hogy a generatív AI előnyei felül fogják múlni a vele kapcsolatos aggodalmakat. Míg 21 százalékuk számít arra, hogy iparágukat felforgatja a mesterséges intelligencia, addig a szervezetek 40százalék-a már csapatokat is létrehozott és költségvetési tervet is írt a technológiára, további 49 százalékuk pedig 12 hónapon belül tervezi ezt a lépést.
Az ügyfélszolgálat automatizálását segítő chatbotok, a termék- és szolgáltatástervezési lehetőségek, valamint az ügyfélélmény generatív AI-eszközei a legfontosabbak a szervezetek számára. A vezetők bíznak benne, hogy a technológia alkalmazása az ügyfélélményt interaktívabbá és vonzóbbá teszi (71 százalék), illetve automatizált és személyre szabott támogatással javítja az ügyfélkiszolgálást (67 százalék).
A generatív mesterséges intelligencia sikeres bevezetését követően, hároméves időhorizonton a vezetők számos előnnyel számolnak. Úgy vélik, hogy az integráció 8 százalékos forgalomnövekedést és 7 százalékos költségcsökkenést fog eredményezni. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek jelezték, hogy 9 százalékos javulásra számítanak mind az ügyfelek elkötelezettsége és elégedettsége, mind a működési hatékonyság terén.
„A generatív mesterséges intelligencia olyan erő, amely átalakítja a szervezetek innovációját, felgyorsítva az iparág-specifikus felhasználási eseteket az értékteremtés érdekében. Nem meglepő, hogy ez már gyakorlatilag minden nagy szervezet cselekvési tervében prioritásként szerepel. Ahogy a vállalkozások felgyorsítják a generatív AI meghonosítása felé vezető lépéseiket, prioritásként kell kezelniük annak fenntartható bevezetését az egész szervezeten belül” – kommentálta Niraj Parihar, az Insights & Data globális üzletág vezérigazgatója és a Capgemini Group Executive Committee tagja.
A csúcstechnológiai iparág vezetői vannak a leginkább meggyőződve (84 százalék) arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia általános hatása pozitív lesz. Az iparági vezetők közel 70 százaléka mondta, hogy szervezetüknél kísérleti generatív AI-projektek vannak folyamatban és 18 százalékuk állítja, hogy már bevezette a generatív AI-t néhány fronton vagy üzleti funkcióban. A két legfontosabb felhasználási terület a részletes formák 3D-modellezése és a prediktív karbantartás.
A vezetők többsége (67 százalék) ágazattól függetlenül az informatikai funkciókban látja a legnagyobb potenciált a generatív mesterséges intelligenciában. A vezetők szerint az AI az értékesítés (54 százalék), valamint a marketing és kommunikáció (48 százalék) területén is értéket teremt.
A kutatás eredményei szerint a generatív mesterséges intelligencia át fogja venni a projektkoncepciók és kezdeti tervek kialakítását, így az alkalmazottak szerepe az ötletelés és a létrehozás helyett a felülvizsgálat és a finomítás felé fog elmozdulni.
Az eredményeket elnézve a vezetők 69 százaléka úgy véli, hogy a generatív mesterséges intelligencia új szerepkörök megjelenéséhez vezet majd, mint például az AI-auditor és az AI etikai szakértő. Az új, generatív AI-alapú szerepkörök bevezetése kapcsán a vezetők 68 százaléka szerint a technológia, munkaerőbe való integrálása jelentős beruházásokat igényel majd a tehetségek továbbképzése terén.
A szervezetek közel 80 százaléka megértette, hogy a generatív mesterséges intelligencia fenntartható bevezetése és skálázása kritikus fontosságú. Ezzel együtt a vállalatok 78 százaléka tisztában van vele, hogy a generatív AI nagyobb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a hagyományos IT-programok. A saját modelljeik betanítását tervező szervezeteknek (8 százalék) azonban csak mintegy fele tett lépéseket az ezzel járó környezeti hatás mérséklésére, ami rávilágít a fenntarthatóság érdekében tett konkrétabb erőfeszítések szükségességére.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.