A pandémia berobbantotta a magyar IT szolgáltatók piacát

2021. 03. 23., 14:00

Már nem a saját szaküzlet, hanem elsősorban a support és tanácsadói szolgáltatások dominálják az informatikai vállalkozások értékesítési piacát hazánkban is – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud átfogó kutatásából. Az összesen 228 IT szakember megkérdezésével készült kutatás arra is rámutatott, hogy a pandémia alatt jelentősen megnőtt az igény a hatékonyságot, valamint a távmunkát elősegítő megoldások iránt, ugyanakkor a biztonsági eszközök esetében az ügyfélkör egyelőre inkább utólag kezeli a problémát, ezért az előttünk álló időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzés fontosságának edukációjára.

Már nem a saját szaküzlet a siker kulcsa

A kutatás első részében a vállalkozások alaptevékenységeit mérték fel, vagyis hogy mivel foglalkoztak pontosan 2020-ban az IT viszonteladók, és milyen igények érkeznek be hozzájuk, amelyekre megoldásokat kell kínálniuk. Az eredmények rámutattak, hogy az informatikai vállalkozásokban a fő tevékenységek közül a megkérdezettek négyet nagy gyakorisággal végzenek. Kis szórással 90 százalék körüli értéket kaptak az „Üzemeltetés, karbantartás”, a „Rendszertervezés, építés, rendszeradminisztráció”, a „Tanácsadás, oktatás” és az „Értékesítés” tevékenységekre is.

Az „Informatikai kiskereskedelem (saját szaküzlet)” tevékenységét a válaszadónak kevesebb mint egyharmada (31,14 százaléka) végzi csupán. Az értékesítésnek ez a formája egyrészt költségigényes, másrészt a szaküzlettel rendelkező vállalkozások nemcsak cégeknek és intézményeknek értékesítenek, hanem szélesebb, akár lakossági ügyfélkört is megcéloznak, ami további erőforrást és befektetést igényel.

Szolgáltatási kör: a support iránt a legnagyobb az igény

Az értékesítési kört tekintve a megkérdezett vállalkozások nyolc különböző fő irányvonalat jelöltek meg. A „Support” szolgáltatás 92,98 százalékos átlagával a kategória első helyén végzett. Mellette viszonylag ugyanakkora gyakorisággal értékelték az irodai alkalmazásokat, az oktatást és tanácsadást, az infrastrukturális fejlesztéseket, az üzemeltetési szolgáltatásokat, valamint az IT biztonsági termékeket. Az operációs rendszerek és a rendszerintegráció is 80 százalék feletti értéket kapott, de a többi tételtől elmaradt gyakoriságuk.

A gyakoriság mellett a tevékenységek fontosságát is felmérték. A válaszadók szerint a legfontosabb az üzemeltetési szolgáltatások értékesítése, majd a support és az irodai produktivitást támogató szoftverek következnek. A négyes érték alatt közel azonos pontszámot kaptak az IT biztonsági termékek és az infrastrukturális fejlesztések. Az operációs rendszerek, valamint a rendszerintegrációs megoldások a közepesnél fontosabb értéket kaptak, míg az oktatási és tanácsadási szolgáltatások a lista végén szerepelnek, ami közepes jelentőségűnek minősíthető a 3,29-es mutatóval.

Célcsoport: sok kis cég kiszolgálásából áll össze egy átlagos ügyfélkör

Az értékesített szolgáltatások és termékek körét jelentősen befolyásolja a célcsoport is. Az üzleti fogyasztókat tekintve a válaszadók legfőbb partnerei a kis- és középvállalkozások közül kerülnek ki. A második leggyakoribb vevők a mikrovállalkozások, vagyis kijelenthető, hogy a viszonteladók többsége széles, viszonylag szerteágazó ügyfélkörrel rendelkezik, hiszen egyszerre számos partnernek szállít be valamilyen megoldást. Az árbevételhez egyelőre a hazai és nemzetközi nagyvállalatok, az állami és önkormányzati szervek egyelőre kisebb jelentőséggel járulnak hozzá.

Nagyon fontos az edukáció: a magyar cégek rendszerint akkor cselekednek, ha már megtörtént a baj

A kiberbiztonsági fenyegetések kivédésére kínált eszközök gyakorisága nagy szórást mutat, a hat válaszlehetőség között nagy különbségek alakultak ki. A legnépszerűbb ilyen jellegű szolgáltatások az adatmentési és vészhelyreállítási eszközök, ami azt jelzi, hogy a piaci igények abban az esetben növekednek meg igazán, amikor már megtörtént a baj, azaz valamilyen támadás érte az ügyfeleket. Ezt a feltételezést a mindennapi tapasztalás mellett alátámasztja az az eredmény is, hogy a legkevésbé gyakori termékek az IT biztonsági szabályzatok és a belső kiberbiztonsági auditok, vagyis az ügyfelek egyelőre még nem érzékelik megfelelő szinten a veszélyt, és kevés cég tartja naprakészen hálózatának védelmét.

A felhőalapú technológiánál a rugalmasság a legfőbb érték

Az IT biztonsági megoldások mellett a felhőalapú technológia iránti általános igényre is érkeztek válaszok. A kutatásban feltett öt jellemző mindegyikére pozitív válasz érkezett, a fontossági sorrendben kis különbségek alakultak ki. Az informatikai viszonteladók döntéshozó által a legfontosabb előny az, hogy a felhőtechnológiával bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetők az adatok, ez a jellemző az ötös skálán 4,66-os értéket ért el.

A második legfontosabb szempont az, hogy rugalmas munkavégzést tesz lehetővé, ezután pedig azonos pontszámmal következik a biztonság és a költséghatékony működés. Az automatizáltság, alacsony support igény 3,98-as eredménye is jónak mondható, azaz ezt az előnyt is fontosnak értékelték a válaszadók.

A felhőalapú technológia veszélyeit a válaszadók nem értékelték jelentősnek. A közepesnek ítélt veszélyek infrastrukturális okokra vezethetők vissza: az instabil internetkapcsolat és a túlterhelődött hálózat is elsősorban a hardverpark problémáját jelzi. Az ár, a kézzelfoghatóság hiánya, valamint az esetleges biztonsági veszély alacsony pontszámot ért el, így ezek nem akadályozzák a technológia bevezetését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS