A metaverzum vezető szerepéért versenyeznek a vállalatok

2024. 07. 04., 12:40

A valóságot és a virtuális valóságot ötvöző interaktív élmények mára elérhetőek, és egyre inkább mindennapjaink és üzletmenetünk részévé válnak. Bár az iparági elfogadása még folyamatban van, a technológiai óriások már milliárdokat fektettek be a metaverzumba, ami garantálja, hogy a közeljövőben kiemelt szerepet kapjon a technológia – olvasható a legfrissebb Deloitte Quality Engineering Trends Reportban.

A Deloitte felmérése szerint a vezetők 61 százaléka gondolja úgy, hogy a felhasználói élmény új termékekkel és szolgáltatásokkal történő átalakítása a következő szintre emelheti az alkalmazottak és az ügyfelek élményét egyaránt. 24 százalék mondta, hogy mindez hordozható és fizikai eszközökkel, 14 százalék szerint pedig AR/VR (augmented reality és virtual reality) képességekkel történhet. Mivel a minőségi élmény kialakítása ilyen módon történő kialakítása egyre fontosabb, kérdés, hogy milyen módon és milyen gyorsan képesek piacképessé tenni a valós és virtuális világ összekapcsolását.

„Az egyértelműen látszik, hogy a metaverzum – vagy annak egyes elemei, definíciótól függően – mind személyes életünkben, mind szakmai szempontból hatással van ránk: a jó minőségű interaktív élmény egyre fontosabbá válik vállalati ügyfél-elégedettség és ügyfél-hűség szempontjából. Ennek már most használatos eszközei AR/VR-kiegészítők, az 5G, az IoT eszközök és érzékelők, a blockchain, a kriptovaluta, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás” – mondta Bakó Béla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az ügyfélélmény következő szintje a teljesen személyre szabott termék, amelynek kialakítását ösztönzi az átalakuló digitális környezet és a legújabb interakciós módszerek. Ahhoz azonban, hogy a metaverzum ilyen módon valósuljon meg, szükséges a tesztelési készségeket fejleszteni, munkaerő továbbképzésbe és innovatív tesztelési módszerekbe fektetni.

A gépi tanulás alapú tesztelési modell, és a káosztechnika segíthetnek az immerzív ügyfélutak szimulálásában, a rendszer sebezhetőségének kiszámíthatatlan körülmények közötti azonosításában, valamint ezek kezelésében, mielőtt tényleges problémává nőnének. A botokat be lehet tanítani a vizuális elemek felismerésére és a velük való interakcióra, a mesterséges intelligencia validálhatja a digitális avatárokat, a káosztechnika pedig azonosíthatja a rendszerhibákat. Ezekkel az eszközökkel és módszerekkel a cégek ki tudják terjeszteni a tesztelést, hogy több automatizálást és digitalizálást alkalmazzanak.

„A metaverzum teljes körű megvalósulása – széles körű felhasználói elfogadással és kialakult gazdasággal – egy évtizedet vagy annál is többet vehet igénybe. Ezért arra számítunk, hogy a felhasználókért és a szövetségesekért folyó verseny intenzív lesz a metaverzum vezető szerepéért versengő vállalatok között. A tesztelés egyik leghatékonyabb megközelítése az ügyfélközpontú gondolkodásmód: az ügyfelek igényeinek, viselkedésének és érzelmeinek megértéséhez a cégeknek tanulmányozniuk kell a használati eseteket, ki kell használniuk a mesterséges intelligencia és gépi tanulás kínálta lehetőségeket, és adatelemzés segítségével tesztelési modelleket kell kidolgozniuk” – mondta Bakó Béla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Bár az elemei már mindenütt jelen vannak körülöttünk, még hosszú út áll előttünk, amíg a metaverzum eléri a teljes potenciálját. A metaverzumban történő teszteléshez szükséges automatizálási eszközök és technológiák rendelkezésre állnak, ezek azonban egyelőre kiforratlanok és drágák. Ráadásul, a teszteléshez szükséges készségek és tapasztalatok miatt nehezebb tapasztalt munkaerőt alkalmazni és képezni is, hogy naprakész maradjon.

A Deloitte kutatása szerint miközben a metaverzum számos kockázatot és kihívást rejt, a vállalatoknak a legfontosabb tesztelési lehetőségekre kell összpontosítaniuk figyelmüket.

Személyes adatvédelem és biztonsági kérdések: A metaverzum a személyre szabásról szól: a személyazonosság-lopás veszélye miatt a virtuális világokban hitelesítési problémák merülhetnek fel. Az adatvédelem és a biztonságot érintő következmények fényében a személyazonosság-kezelés létfontosságú szerepet játszik az avatárok szempontjából. Ezért a tesztelés során a biztonsági és adatvédelmi megfelelőségi ellenőrzések kulcsfontosságúak.

Interaktív és immerzív tesztelési igények: Az interaktív tesztelés iránti igény a metaverzumban növekedni fog, ezért több emberre lesz szükség az ügyfélélmények vizsgálatához. Ezen túlmenően a rendszer stabilitása a kiszámíthatatlan körülményekkel szemben erős káosztesztelési stratégia végrehajtását teszi szükségessé. A szervezetek számára elengedhetetlen, hogy mesterséges intelligencia és gépi tanulás alapú teszt-automatizálási eszközökre támaszkodjanak, és stratégiai tesztmodelleket dolgozzanak ki.

„Egy átfogó metaverzum-tesztelési stratégiának figyelembe kell vennie a teljesítményt, a használhatóságot, az audió- és videóminőséget, a hardvert, az immerzív élményt, a biztonságot és a hozzáférhetőséget, valamint a káosztechnikát. Ez segíthet annak validálásában, hogy egy megoldás hibátlanul működik különböző eszközökön és platformokon. A stratégiának emellett tartalmaznia kell egy adatgyűjtési tervet is a hatékony prediktív tesztelési modellek kialakításához, hogy gazdagítsa az ügyfélélményt, függetlenül attól, hogy a termék vagy rendszer az ügyfélút mely szakaszán helyezkedik el” – mondta Szász Beáta, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS