A járműgyártás rontotta le a decemberi ipari adatot

2020. 02. 12., 09:15

2019 decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,7 százalékkal esett vissza. 2019-ben a termelés volumene 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint 2018-ban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2019. december

2019 utolsó hónapjában az ipari export volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,1 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,9 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 1,6, ezen belül a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar mindhárom ágában csökkent a termelés: a döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóiparban 1,4, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,9, míg a csekély súlyú bányászatban 4,8 százalékkal.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártásban tizennégy hónap növekedés után következett be visszaesés: a kibocsátás decemberben 10,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (ez volt a legnagyobb mértékű csökkenés az alágak közt). A közúti gépjármű gyártásának volumene 19,5, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 0,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,4 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 0,4, a híradástechnikai berendezés gyártása 1,7 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva a kivitel bővülésének köszönhetően, a hazai eladások mérséklődtek. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (28 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,1 százalékkal emelkedett, míg a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a csekély súlyú dohánytermék gyártása bővült. Mindössze két alágazatban csökkent a termelés: az italgyártásban 3,6, a takarmány gyártásában 1,4 százalékkal.

A két közepes súlyú alág teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 10,2 százalékkal csökkent.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően.

kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 14,7 százalékkal nőtt, amihez az alacsony bázis hatása is hozzájárult.

Közel azonos mértékű volt a visszaesés a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában (7,3 százalék), illetve a gép, gépi berendezés gyártásában (7,1 százalék), ez utóbbinál mindegyik szakágazatban csökkenést mért a KSH.

Az ipari termelés Pest régióban (9,5 százalék), Észak-Alföldön (6,6 százalék), valamint Budapesten (4,0 százalék) nőtt. A többi régióban 1,0 és 8,4 százalék közötti volumencsökkenést mért a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,7 százalékkal nagyobb volt a 2018. decemberinél. Az új belföldi rendelések 10,1, az új exportrendelések 6,4 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány december végén 1,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2019

Az elmúlt év egészét tekintve az ipari termelés 5,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi, 3,5 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 5,5, az energiaiparé 1,1, a kis súlyú bányászaté pedig 20,1 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva.

feldolgozóiparban folyó áron közel 33 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2019-ben. A termelés volumene csupán két hónapban nem haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékű növekedés júliusban volt (12,2 százalék). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül háromban csökkent a termelés volumene, a többiben 1,4 és 14,3 százalék közötti volumenbővülést regisztrált a KSH. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása 9,8, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,8, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 5,2 százalékkal nőtt.

Az ipari export 6,3 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál (2018-ban 1,6 százalékos volumennövekedést mértünk). A teljes ipari értékesítés 63, a feldolgozóipari értékesítés 72 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 6,2 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 36 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 11,4 százalékkal bővült (bár az év utolsó két hónapjában már csökkenést mért a KSH), a második legnagyobb, 16 százalékot kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 8,4 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 5,3, ezen belül a feldolgozóiparé 6,7 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar belföldi értékesítésének legnagyobb részét, 23 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 2,8 százalékkal emelkedtek. A második legnagyobb (13 százalékos) súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának a belföldi eladásai 2019-ben 6,7 százalékkal bővültek.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (10,1 százalék), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,1 százalék).

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS