Az európai, közép-keleti és afrikai vállalatok átlagosan kevesebb, mint 40 százaléka kezeli jól és tárolja biztonságosan adatait, illetve hasznosítja jól a bennük lévő információkat az Oracle informatikai cég felmérése szerint.
Az Oracle 24 országban több mint 5500 szenior döntéshozót kérdezett meg, közülük 2872-at a régióból.
A válaszokból kiderült, hogy a cégek 42 százalékának nincs megfelelő adatkezelési stratégiája, és tízből csak négy vállalat közölte magabiztosan, hogy képes jól kezelni, biztonságosan tárolni és felelősen felhasználni az adatait.
A válaszadók 35 százaléka állította, hogy az adatok feldolgozásából értékes információkat tud kinyerni, azonban a kulcsfontosságú részlegek továbbra sem vállalnak felelősséget az adatkezelésért. Ráadásul a cégek az adatbiztonsági szabályozásokat gyakran nem értik, vagy nem tartják be.
Sokszor nem világos az sem a cégeken belül, hogy kik felelősek elsősorban az adatok biztonságáért. A pénzügyi és IT döntéshozók közel fele például úgy gondolja, hogy ők a felelősek az adatok biztonságos kezeléséért, míg azok, akik jellemzően használják az adatokat – marketing és HR osztályok – csupán harmadrészt vállaltak felelősséget.
Az EMEA-beli vezetők 53 százaléka szerint a vállalat jó hírneve szempontjából kifejezetten fontos a biztonságos adatkezelés, ezzel szemben a felmérés eredményei azt mutatják, hogy nagyon sok belső céges szokás nem támogatja a bizalom kialakulását.
A válaszadók negyede szerint az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak legfőbb oka, hogy kevés figyelem irányul a bizalmas adatokra a vállalaton belül. Ezt követte az adatokhoz való hozzáférések nem megfelelő szabályozása (24 százalék), a mobileszközökön és közösségi platformokon való adatkezelés (23 százalék) és a nem megbízható eszközök és kapcsolatok használata (23 százalék).
Az Oracle felhívta a figyelmet arra, hogy a kritikus adatok és a biztonság miatt a cégeknek fejlesztenie kell az adatkezelést, például az ellenőrzőpontok és a folyamatok erősítése révén, illetve a különböző üzletágak dolgozóinak közös képzésével. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.