1843 milliárd forint értékű építőipari kivitelezési munka indult

2018. 11. 16., 08:00

Az év első kilenc hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg építőipari kivitelezési munkák Magyarországon, ez 2,7 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért összegnél. A harmadik negyedévben 448 milliárd forint értékben léptek kivitelezési fázisba az építőipari beruházások, míg az első két negyedévben ez az összeg megközelítette a 700 milliárd forintot – derül ki a legfrissebb EBI építésaktivitási jelentésből.

Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, az ibuild.info és a Buildecon Építésgazdasági Kutató által készített elemzés szerint az újonnan elindított beruházások összértéke 2018-ban elmaradhat a 2017-ben elért, rekordnak számító 2323 milliárd forinttól.

A jelentés szerint ezeket a várakozásokat támasztja alá, hogy a magasépítéseknél 2018. első három negyedévében 990 milliárd forint értékben kezdődtek meg a kivitelezések, ami 5 százalékos visszaesést mutat az előző évhez képest, a mélyépítéseknél pedig ugyanebben az időszakban 854 milliárd forint értékben léptek kivitelezési fázisba az építőipari beruházások, ami szinte megegyezik az egy évvel korábban mért összeggel.

Idén a harmadik negyedévben csupán 109 milliárd forint értékben kezdődtek mélyépítési kivitelezési munkák, szemben az első és a második negyedévben mért 392 és 352 milliárd forinttal. A július és szeptember közötti csökkenés hátterében elsősorban az újonnan meginduló út- és vasút kivitelezések összegének mérséklődése áll, ugyanis ebben az időszakban az induló beruházások értéke mindössze 29 milliárd forintot tett ki, szemben az előző negyedévek 306 és 221 milliárd forintos összegével.

A magasépítések közül kiemelték az irodaépítéseket, ezen a területen az év első kilenc hónapjában a kivitelezési fázisba lépő beruházások 178 milliárd forintos értéke meghaladta a tavalyi egész éves teljesítményt.

Visszaesést regisztráltak ugyanakkor a társasházi lakásprojekteknél, ahol az idén az első kilenc hónapban 226 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezések, szemben a 2017. első három negyedévében mért 336 milliárd forinttal.

A vizsgált időszakban a befejezett társasházi lakásépítési beruházások 140 milliárd forintot tettek ki, míg ez az összeg tavaly csupán 106 milliárd forint volt.

A lakáspiac értékelésénél rámutattak, hogy a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa – bizonyos feltételek melletti -- 2023-ig történő fenntartásával a korábban időhiány miatt leállított projektek fejlesztői elgondolkodhatnak a beruházás újraindításán, valamint felértékelődhetnek az építési engedéllyel is rendelkező építési telkek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS