„Van megoldás, ha bajban vagy”: új konstrukciók a Széchenyi Hitel Kártya Programban

2020. 06. 03., 10:45

A Széchenyi Kártya Program új hitelkonstrukciói már elérhetőek a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban. Az újdonságokról Krisán Lászlót, a Programért felelős KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

– A Széchenyi Kártya Program új hitelkonstrukciói minden korábbinál kedvezőbb feltételek mellett vehetőek igénybe. Hogy sikerült ezeket ilyen gyorsan tető alá hozni?

– Gyorsan csapott le a válság, ilyenkor nincs idő a tétovázásra. Ahogy látni lehetett, hogy milyen durván és sosem látott elánnal sújt le a recesszió, jöttek a vállalkozói jelzések és azok alapján beindult a termékek fejlesztése. Nincs két egyforma kkv, ahogy két egyforma ügy sincs, így a lehető legrugalmasabb, a vállalkozók számára a lehető legkedvezőbb feltételekkel elérhető konstrukciók létrehozását céloztuk meg, mindezt nagyon gyorsan. Számos vállalkozást kérdeztünk meg mi magunk, sok információt gyűjtöttünk be a kamarától és a VOSZ-tól, velük együtt lobbiztunk és sikerült a kormánnyal és a gazdaságfejlesztési szakpolitikával az ITM irányítása és mentorálása mellett, egyetértésben kialakítani a vállalkozásoknak segítséget nyújtó pénzügyi eszközeinket. Sürgetett az idő, hiszen a válsághelyzet nagyon sok kisvállalkozást hozott nehéz – sok esetben kilátástalan – helyzetbe.

– Miben különbözik a mostani krízis a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválságtól?

– Mindenben. Szokatlan, gyors és brutális, ami zajlott, zajlik. Egyedisége, hogy a kínálat és a kereslet is egyszerre került zuhanórepülésbe. Hiába van mennyiségi lazítás és állami keresletnövelés, ha a pénzt nincs hol és nincs mire elkölteni. Veszélyes láncreakcióról van szó, egymás után dőlnek el a dominók, és még nem látjuk a folyamat végét, de alapvetően én gyors felpattanásra számítok. Örülnék, ha igazam lenne.

A legsúlyosabb probléma a munkahelyek megszűnése, több százezer ember megélhetése vált bizonytalanná.

– A munkahelyek megtartása a kormány számára eddig is és most különösen prioritás. Ez teljesen vállalható és támogatandó irány és törekedni kell a munkahelyek megmentésére vagy újrateremtésére. Ezen törekvések mentén született a Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel. A 2 éves futamidejű forgóeszközhitelt 1–750 millió forint összegben (de legfeljebb a vállalkozás 9 havi, a válság által kiemelten érintett ágazatokba tartozó cégek esetén 18 havi bérköltsége erejéig) lehet igényelni, évi nettó fix 0,1 százalékos kamat mellett. A konstrukció messzemenőkig figyelembe veszi, hogy az élet nem indul újra vezényszóra: a kamatfizetésre 2020. december 31-ig türelmi időt biztosít, a tőke törlesztését is csak 9 hónap után kell majd megkezdeni. A munkahelymegtartó hitellel kombináltan igényelhető a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel PLUSZ, amely szintén fix 0,1 százalékos nettó kamat mellett, 2 évre, 1–100 millió forint összegben vehető igénybe és szabadon felhasználható bármilyen üzleti költségre.

A válság miatt nagyon sok beruházást halasztottak el a cégek, jó esetben csak néhány hónappal, rosszabb esetben akár végleg is.

– Beruházások nélkül nincs gazdasági növekedés, és amikor újraindul a gazdaság, addigra készen kell állni a gyors kiugrásra, erre úgy érzem nagyon nagy lehetőség áll most a vállalkozások rendelkezésére, hiszen létrehoztuk a 6-tól akár 10 éves futamidejű Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ-t. A „PLUSZ” az eredeti konstrukcióhoz képest többek között azt is jelenti, hogy a felvehető összeg maximuma az eddigi 100 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett. Újdonság, hogy a „klasszikus” beruházások – ingatlan, jármű, eszköz- és gépbeszerzések, valamint a forgóeszköz-vásárlások – mellett ez a programelem hitelkiváltásra, a generációváltás finanszírozására és üzletrészvásárlásra is igénybe vehető. A kamat évi nettó fix 0,5 százalék, a kamatfizetésre 2020 végéig van türelmi idő, a tőkét pedig csak 24 hónap után kell elkezdeni törleszteni. Ezeken felül forgóeszközhitelünk is van, a Széchenyi Likviditási Hitel. De ez is innovatív, hiszen szabadon felhasználható, 3 éves futamidejű, amelyet 250 millió forint összegig vehetnek igénybe. A finanszírozás számla nélküli, a kamat fix 0,2 százalék, a kamat- és tőketörlesztésre ugyanakkora türelmi időket biztosít a konstrukció, mint a Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ. Az agrárium számára pedig egy egyszerű képletű új termék indult el az Agrárminisztérium égisze alatt Széchenyi Agrár Kártya PLUSZ néven, ahol 200 millió forintig akár 0 százalék kamatra, 0 forint költség és 0 forint díj mellett lehet folyószámlahitelhez jutni akár 3 évre.

Már csak az a kérdés, hogy a bankok mennyire nyitottak a finanszírozásra.

– Érthető, hogy válságban minden pénzintézet óvatosabbá válik. De egy bank abból él, hogy hitelez és ebben a Programban a megemelt, 90 százalékos állami garancia úgy gondoljuk, a bankokra is bátorítóan hat majd. Az első két hét nagyon komoly érdeklődést mutat és reméljük, hogy a hazai kisvállalkozások tudnak és akarnak élni ezekkel a hitellehetőségekkel.

KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.