Újabb kamatütések a bankoktól: a személyi kölcsönök már 20 százaléknál járnak

2022. 11. 03., 10:19

Alaposan bepótolták a kamatemelést november elején azok a bankok is, amelyek még nem reagáltak az MNB legutóbbi lépéseire. Ennek hatására a lakáshiteleknél egyre gyakoribb a 10 százalék feletti kamat, a személyi kölcsönöknél pedig mind több nagybanknál találkozni 20 százalékot is meghaladó ajánlatokkal.

Hiába maradt hónapok óta először változatlan az alapkamat október végén, a bankok november elején mégis újabb kamatemelésekkel sorozták meg az ügyfeleket derül ki a Bank360.hu összegzéséből. A hitelintézetek közül most azok drágítottak a kölcsöneiken, amelyek még nem reagáltak a jegybank utolsónak szánt szeptemberi végi, majd az ez követő október közepi rendkívüli kamatemelésére.

Az elmúlt egy hónapban valamennyi nagybankon végigfutó drágítási hullám hatására az ügyfeleknek egyre inkább meg kell barátkozniuk a 10–20-as hitelhelyzettel: azaz lakáshitelt 10 százalékos, személyi kölcsönt pedig 20 százalék körüli kamattal kaphatnak. 

Különböző kamatkedvezményekkel és vállalásokkal ezeket a költségeket még lejjebb lehet faragni, de 9 százalék alatti teljes hiteldíj mutatónak (THM) már nagyon örülni kell egy lakáskölcsönnél, a személyi hitelnél pedig a 15 százalék körüli THM-nél jobbat már így is kevesen adnak. Az utóbbi esetekben ingatlanfedezettel menekülőútvonalat kínáló szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is általánossá vált a 11–12 százalékos kamat.

A jegybank utolsó kamatemelései óta ugyan már viszonylag sok idő eltelt ahhoz, hogy reagáljanak rájuk a bankok a hitelajánlataikban, azonban novemberben még érkezhetnek újabb hiteldrágítások. Ezek száma és mértéke azonban már el fog maradni az elmúlt bő egy hónapban tapasztalttól a Bank360.hu szakértői szerint.  

20 százalék környékén a nagybankok személyi kölcsön kamata

A K&H Bank személyi kölcsöne legalább 300 ezer forint nettó jövedelem igazolása esetén 1,09 százalékponttal lett drágább, ez alatt pedig 1,59 százalékpont volt az emelés mértéke. Így az ügyleti kamat 17,99 és 19,99 százalékra emelkedett. 

Az Erste Bank is emelt a személyi kölcsönök kamatain, ideértve a hagyományos és a minősített fogyasztóbarát hiteleket is. A hagyományos szabad felhasználású és hitelkiváltó hiteleknél, havi nettó 200 ezer forintos jövedelem igazolása mellett a kamatok emelkedésének a mértéke a felvett hitelösszegtől függően 0,30–0,50 százalékpont. Az ügyleti kamat szabad felhasználás és hitelkiváltás esetén is 14,99 és 17,49 százalék között alakul. 

A magasabb jövedelmű igénylőknek nagyobb mértékű emeléssel kell számolnia, 300 ezer forintos havi nettó jövedelemnél a hitelösszegtől függően 0,8–1,50 százalékossal. Így az ügyleti kamat 14,99 és 16,99 százalék között van. 400 ezer forintos vagy azt meghaladó jövedelem esetén az emelés 0,60–1,1 százalékos, ami után az ügyleti kamat 14,99 és 15,79 százalék között alakul. 

Az Ersténél a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatai is változtak. Az emelés mértékét a felvett hitelösszeg, a jövedelem és a futamidő is befolyásolta. Legalább 200 ezer forintos jövedelem igazolása esetén, 48–60 hónapos futamidőt vállalva 2,40 százalékpontos emelést hajtott végre a bank, így az ügyleti kamat 22,71 százalékra módosult. Ennél hosszabb, 66–84 hónapos futamidő esetén az emelés mértéke 1,68 százalékpont volt, kivéve a legmagasabb, 8-10 millió forint közötti hitelösszeg sávot, ahol fél százalékponttal emelkedett az ügyleti kamat. 

A nettó 250 ezer forintos vagy annál magasabb jövedelemhez között fogyasztóbarát hitelek kamata 0,80 és 2,40 százalékpont közötti mértékben változott, ami után így 14,99 és 22,71 százalék között alakul az ügyleti kamat.

A Cofidis is emelte a személyi kölcsönök kamatait az alábbi mértékben:

– a Fapados kölcsönnél 1,99–2,19 százalékpont közötti emelés történt,

– az Adósságrendező kölcsönnél 1,97–2,17 százalékpont között volt az emelés mértéke, 

– a Fogyasztóbarát kölcsön kamata 1,75–1,79 százalékpont közötti mértékben emelkedett. 

A jelzáloghitelek egyre gyakoribb a 10 százalékos kamat

A Raiffeisen Banklakáscélú jelzáloghiteleinek a kamata az alábbiak szerint emelkedett:

– 5, 15 és 20 éves kamatperiódusnál 0,60 százalékponttal,

– 10 éves kamatperiódusnál 0,80 százalékponttal.

Ugyanennyivel nőtt a fogyasztóbarát lakáshitelek kamata is. Így a lakáshitelek ügyleti kamata 10,19 és 10,69 százalék között van. 

Üdítő kivételként a Raiffeisennél a szabad felhasználású és a nem lakáscélú hitelkiváltást segítő hitelek kamata viszont csökkent:

– 5, 15 és 20 éves kamatperiódusnál 0,40 százalékponttal,

– 10 éves kamatperiódusnál pedig 0,20 százalékponttal csökkent a kamat. 

A kamatcsökkentést követően 11,19 és 11,69 százalék között van a nem lakáscélú jelzáloghitelek ügyleti kamata. 

A CIB Bank jelzáloghiteleinek feltételei az alábbiak szerint változtak:

– futamidő végéig fix kamatozás mellett a lakáscélú jelzáloghitelek kamata 0,90 százalékponttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata pedig 0,50 százalékponttal emelkedett,

– az 5 és a 10 éves szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szintén 0,50 százalékponttal nőtt,

– az ötéves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitel ügyleti kamata 0,81 százalékponttal nőtt,

– a 10 éves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitel ügyleti kamata pedig 0,20 százalékponttal emelkedett. 

A CIB Banknál 9,68 és 12,22 százalék közötti ügyleti kamattal igényelhetünk jelzáloghitelt.

Érdemes vadászni a jobb ajánlatokra

Mindegyik bankra igaz, hogy különböző vállalásokkal, kamatkedvezményekkel olcsóbbá tehetők a hitelek. Ezért érdemes összehasonlítani, hogy azonos feltételekkel melyik bank milyen ajánlatot ad, és mivel lehet még csökkenteni a kölcsön árát – javasolják a bank360.hu szakértői.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS