Újabb kamatütések a bankoktól: a személyi kölcsönök már 20 százaléknál járnak

2022. 11. 03., 10:19

Alaposan bepótolták a kamatemelést november elején azok a bankok is, amelyek még nem reagáltak az MNB legutóbbi lépéseire. Ennek hatására a lakáshiteleknél egyre gyakoribb a 10 százalék feletti kamat, a személyi kölcsönöknél pedig mind több nagybanknál találkozni 20 százalékot is meghaladó ajánlatokkal.

Hiába maradt hónapok óta először változatlan az alapkamat október végén, a bankok november elején mégis újabb kamatemelésekkel sorozták meg az ügyfeleket derül ki a Bank360.hu összegzéséből. A hitelintézetek közül most azok drágítottak a kölcsöneiken, amelyek még nem reagáltak a jegybank utolsónak szánt szeptemberi végi, majd az ez követő október közepi rendkívüli kamatemelésére.

Az elmúlt egy hónapban valamennyi nagybankon végigfutó drágítási hullám hatására az ügyfeleknek egyre inkább meg kell barátkozniuk a 10–20-as hitelhelyzettel: azaz lakáshitelt 10 százalékos, személyi kölcsönt pedig 20 százalék körüli kamattal kaphatnak. 

Különböző kamatkedvezményekkel és vállalásokkal ezeket a költségeket még lejjebb lehet faragni, de 9 százalék alatti teljes hiteldíj mutatónak (THM) már nagyon örülni kell egy lakáskölcsönnél, a személyi hitelnél pedig a 15 százalék körüli THM-nél jobbat már így is kevesen adnak. Az utóbbi esetekben ingatlanfedezettel menekülőútvonalat kínáló szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is általánossá vált a 11–12 százalékos kamat.

A jegybank utolsó kamatemelései óta ugyan már viszonylag sok idő eltelt ahhoz, hogy reagáljanak rájuk a bankok a hitelajánlataikban, azonban novemberben még érkezhetnek újabb hiteldrágítások. Ezek száma és mértéke azonban már el fog maradni az elmúlt bő egy hónapban tapasztalttól a Bank360.hu szakértői szerint.  

20 százalék környékén a nagybankok személyi kölcsön kamata

A K&H Bank személyi kölcsöne legalább 300 ezer forint nettó jövedelem igazolása esetén 1,09 százalékponttal lett drágább, ez alatt pedig 1,59 százalékpont volt az emelés mértéke. Így az ügyleti kamat 17,99 és 19,99 százalékra emelkedett. 

Az Erste Bank is emelt a személyi kölcsönök kamatain, ideértve a hagyományos és a minősített fogyasztóbarát hiteleket is. A hagyományos szabad felhasználású és hitelkiváltó hiteleknél, havi nettó 200 ezer forintos jövedelem igazolása mellett a kamatok emelkedésének a mértéke a felvett hitelösszegtől függően 0,30–0,50 százalékpont. Az ügyleti kamat szabad felhasználás és hitelkiváltás esetén is 14,99 és 17,49 százalék között alakul. 

A magasabb jövedelmű igénylőknek nagyobb mértékű emeléssel kell számolnia, 300 ezer forintos havi nettó jövedelemnél a hitelösszegtől függően 0,8–1,50 százalékossal. Így az ügyleti kamat 14,99 és 16,99 százalék között van. 400 ezer forintos vagy azt meghaladó jövedelem esetén az emelés 0,60–1,1 százalékos, ami után az ügyleti kamat 14,99 és 15,79 százalék között alakul. 

Az Ersténél a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatai is változtak. Az emelés mértékét a felvett hitelösszeg, a jövedelem és a futamidő is befolyásolta. Legalább 200 ezer forintos jövedelem igazolása esetén, 48–60 hónapos futamidőt vállalva 2,40 százalékpontos emelést hajtott végre a bank, így az ügyleti kamat 22,71 százalékra módosult. Ennél hosszabb, 66–84 hónapos futamidő esetén az emelés mértéke 1,68 százalékpont volt, kivéve a legmagasabb, 8-10 millió forint közötti hitelösszeg sávot, ahol fél százalékponttal emelkedett az ügyleti kamat. 

A nettó 250 ezer forintos vagy annál magasabb jövedelemhez között fogyasztóbarát hitelek kamata 0,80 és 2,40 százalékpont közötti mértékben változott, ami után így 14,99 és 22,71 százalék között alakul az ügyleti kamat.

A Cofidis is emelte a személyi kölcsönök kamatait az alábbi mértékben:

– a Fapados kölcsönnél 1,99–2,19 százalékpont közötti emelés történt,

– az Adósságrendező kölcsönnél 1,97–2,17 százalékpont között volt az emelés mértéke, 

– a Fogyasztóbarát kölcsön kamata 1,75–1,79 százalékpont közötti mértékben emelkedett. 

A jelzáloghitelek egyre gyakoribb a 10 százalékos kamat

A Raiffeisen Banklakáscélú jelzáloghiteleinek a kamata az alábbiak szerint emelkedett:

– 5, 15 és 20 éves kamatperiódusnál 0,60 százalékponttal,

– 10 éves kamatperiódusnál 0,80 százalékponttal.

Ugyanennyivel nőtt a fogyasztóbarát lakáshitelek kamata is. Így a lakáshitelek ügyleti kamata 10,19 és 10,69 százalék között van. 

Üdítő kivételként a Raiffeisennél a szabad felhasználású és a nem lakáscélú hitelkiváltást segítő hitelek kamata viszont csökkent:

– 5, 15 és 20 éves kamatperiódusnál 0,40 százalékponttal,

– 10 éves kamatperiódusnál pedig 0,20 százalékponttal csökkent a kamat. 

A kamatcsökkentést követően 11,19 és 11,69 százalék között van a nem lakáscélú jelzáloghitelek ügyleti kamata. 

A CIB Bank jelzáloghiteleinek feltételei az alábbiak szerint változtak:

– futamidő végéig fix kamatozás mellett a lakáscélú jelzáloghitelek kamata 0,90 százalékponttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata pedig 0,50 százalékponttal emelkedett,

– az 5 és a 10 éves szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szintén 0,50 százalékponttal nőtt,

– az ötéves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitel ügyleti kamata 0,81 százalékponttal nőtt,

– a 10 éves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitel ügyleti kamata pedig 0,20 százalékponttal emelkedett. 

A CIB Banknál 9,68 és 12,22 százalék közötti ügyleti kamattal igényelhetünk jelzáloghitelt.

Érdemes vadászni a jobb ajánlatokra

Mindegyik bankra igaz, hogy különböző vállalásokkal, kamatkedvezményekkel olcsóbbá tehetők a hitelek. Ezért érdemes összehasonlítani, hogy azonos feltételekkel melyik bank milyen ajánlatot ad, és mivel lehet még csökkenteni a kölcsön árát – javasolják a bank360.hu szakértői.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS