Új hitelprogram indulhat az agrárvállalkozások fejlesztésére

2019. 01. 24., 11:46

Új hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak segítésére – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, az AGROmashEXPO és Agrárgépshow szakkiállításon.

A miniszter megnyitó beszédében elmondta, hogy 2019 az építkezés évének tekinthető, a fejlődést a Vidékfejlesztési Program (VP) által már megítélt 620 milliárd forint beruházási támogatás ösztönzi. Ugyanakkor a tárcavezető szerint az ágazat versenyképességének javítása nemcsak a beruházásokon múlik, ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amelynek köszönhetően idén érdemben gyorsulhat az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.

Nagy István elmondta: a termelőknek 2018. évi kérelmeik után már tavaly 187 milliárd forint közvetlen támogatást fizettek ki előleg és részfizetés formájában, a következő hetekben, hónapokban pedig további 230 milliárd forint kifizetésével segítik finanszírozásukat és jövedelemtermelő képességük fokozását. A fejlesztési eltökéltséget az is mutatja, hogy a közelmúltban 50 milliárd forintos kerettel új beruházási pályázatot is hirdetett a tárca az élelmiszer-feldolgozás és a borászati ágazat számára. Emellett továbbra is elérhető a mezőgazdasági üzemek energiahatékonyság-javítását célzó 35 milliárd forintos felhívás.

Nagy István kitért arra, hogy törekednek a klímaváltozás okozta aszálykárok hatásainak csökkentésére, valamint az öntözéses gazdálkodás elterjesztésére és ösztönzésére. A kormány döntése szerint 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosítanak a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére. 2019. első fél évében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket.

Fontos feladatként említette a Digitális Agrárstratégia (DAS) idei elfogadását, elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált tennék kihasználhatóvá. A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése – jelezte a miniszter.

Szólt arról is, hogy mivel Magyarországon még nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért a tárcánál megkezdték a generációváltás elősegítését célzó szakpolitikai program kidolgozását, amelyet több érdekképviseleti szerv bevonásával készítenek elő. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS