Tarolt az NHP Hajrá 2020-ban

2021. 01. 22., 14:00

Tavaly a K&H Bank több mint 173 milliárd forint értékben kötött NHP Hajrá szerződést.

Jelentős szerepet töltött be a K&H Bank az NHP Hajrá hitelezésben. „Az eddigi eredményeinket megvizsgálva mind a piaci részesedés, mind a szerződött összegek tekintetében jól teljesítettünk. Áprilistól decemberig összesen 1466 szerződést kötöttünk több mint 173 milliárd forint értékben, amiből már több mint 125 milliárd forint értékű lehívás történt meg. Az átlagos szerződéses összeg pedig közel 120 millió forintra tehető. Idén is kiemelt figyelmet szentelünk a cégek támogatására és versenyképességük erősítésére, hogy sikeresen tudják átvészelni a jelenlegi időszakot, és a piac élénkülésével meg tudjanak felelni a növekvő igényeknek. Az NHP Hajrá idén folytatódik, mivel a Magyan Nemzeti Bank 1000 milliárd forinttal megemelte a keretösszeget, így továbbra is nagy érdeklődésre számítunk” – foglalta össze az eredményeket Hodina Péter, a K&H Vállalati értékesítési igazgatóság vezetője.

Élen a forgóeszköz finanszírozása

A hitelcélokat megvizsgálva 2020-ban összességében a forgóeszköz finanszírozására volt leginkább szükségük a vállalkozásoknak, ugyanis országos szinten a szerződött összeg kétharmadát tette ki, ezt az új beruházási hitelek, valamint a beruházási hitelkiváltás követi (17 és 11 százalék). Az ágazatok közül az agrárium számított a legaktívabbnak a hitelfelvételben, mivel az elsődleges mezőgazdasági termelők körében közel 27 milliárd forint értékű volt a jóváhagyott hitelkeret, emellett az élelmiszeripari feldolgozók közül is sokan igénybe vették az NHP Hajrát-t, az ő esetükben 25 milliárd forint ez az érték. „A program kedvező kondíciója révén a kevésbé fejlett régiók számára jelentette a legnagyobb segítséget, amelyet az is mutat, hogy az Észak-Magyarország, illetve az alföldi régiókban a legjelentősebbek a jóváhagyott hitelek. A szerződött összegek tekintetében a legaktívabbak Debrecen (23 százalék), valamint Miskolc regionális üzleti központok voltak(13 százalék)” – tette hozzá Hodina Péter.

A hazai vállalkozók érdeklődése a program indulását követő nyári időszakban volt a legintenzívebb. 2020. június és július között az újonnan szerződött hitelállományok esetében 130 százalékos volt a növekedés mértéke.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS