Padlón maradt a lakáshitel, de a személyi kölcsönt drágán is viszik

2023. 05. 08., 22:28

Márciusban sem tért magához a lakáshitelpiac, a babaváró is éppen csak éledezik. A személyi kölcsönt viszont többen vettek fel, mint egy éve, pedig a kamatok továbbra is nagyon magasak – derül ki a Bank360.hu friss adatok alapján készült elemzéséből.

Márciusban sem állt fel a padlóról a jelzáloghitel-piac, bár valamivel nőtt a felvett lakáshitelek összege az előző havi 33,08 milliárd forintos mélyponthoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerinti 41,59 milliárd forint továbbra is elmarad a korábban megszokott értékektől, mindössze a 30 százaléka a tavaly márciusi folyósításnak. Ez a 41,59 milliárd forint arra sem volt elég, hogy felülmúlja a szabad felhasználású személyi kölcsönök eredményét. A szerződött lakáshitelek zöme piaci kamatozású volt, 32,88 milliárd forintot tett ki ez a kölcsöntípus, míg az államilag támogatott lakáshitelekből 8,53 milliárd forintot helyeztek ki a bankok. 

A lakáshitel-szerződések száma márciusban 4315 volt, ami 20 százalékkal haladta meg az előző havit. Az előző évre jellemző 8-10 ezres közötti szerződésszámtól azonban ez is jelentősen elmarad. Az átlagos hitelösszeg márciusban 9,64 millió forint volt. 

Az átlagos hitelköltség mutató továbbra is 10 százalék felett jár a lakáshiteleknél, márciusban 10,52 százalék volt. 

A babaváró csak árnyéka régi önmagának

A babaváró hitel is csak keresi régi önmagát, a tavaly decemberi 70 milliárd forintos csúcs óta lassan nő iránta a kereslet, és ezt a Bank360.hu szakértői szerint csak részben magyarázzák az év végi hajrában előrehozott igénylések. Márciusban 18,33 milliárd forintra kötött szerződést 1861 fiatal házaspár, ami azt jelenti, hogy a többség fel tudta venni a maximális, 10 millió forintos hitelösszeget. Az indulás óta a babaváró hitelből összesen közel 2135 milliárd forint fogyott, amit 218 843 házaspár vett fel. 

A személyi kölcsön nem vesz tudomást a válságról

A népszerű lakossági hitelek közül a személyi kölcsön továbbra is tartja magát, márciusban 42,70 milliárd forintra kötöttek szerződést az igénylők. Az egy évvel ezelőtti eredménytől ez ugyan 12 százalékkal elmarad, a többi lakossági kölcsön helyzetéhez képest viszont nagyon jól áll, a márciusi volumen még a lakáshitelek szerződéses összegét is meghaladta, ami egyáltalán nem jellemző. 

Érdekesség, hogy hiába a kisebb volumen, a szerződések száma nőtt a tavaly márciusi eredményhez képest: akkor 19 547 szerződést kötöttek, idén márciusban ugyanez a szám 20 031 volt. Az előző hónaphoz képest közel 22 százalékkal nőtt a szerződések száma, az átlagosan felvett hitelösszeg 2,1 millió forint volt. 

Az átlagos hitelköltség mutató a személyi kölcsönöknél 18,98 százalék volt, ami mindössze 0,04 százalékpontos csökkenés az előző hónaphoz képest. 

Tovább nőttek a betétek kamatai

A lekötött betétek átlagos kamatlába 2023. márciusban 12,67 százalék volt, ezen belül a lakossági betéteknél 8,66 százalékos kamattal lehetett számolni. A háztartások által lekötött betétek szerződéses összege rekordot döntött az MNB statisztikája alapján, ez márciusban 1109,4 milliárd forint volt (szezonális igazítás után 1050,6 milliárd forint volt ez az összeg). Ezen belül a lakossági betétek volumene 385,8 milliárd forint volt. 

A látra szóló és folyószámlabetétek szerződéses összege valamelyest csökkent az előző hónaphoz képest, márciusban 8554,7 milliárd forintja volt ebben a formában a magyar háztartásoknak. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS