Optimizmusra utalnak a kisvállalkozások hitelfelvételi szokásai

2019. 05. 29., 10:15

Negyedik éve nő a CIB Banknál a kisvállalkozások hitelfelvételi kedve, ami pozitív üzleti hangulatra és jövőképre utal. Ez a tendencia a keleti régiót is jellemzi, azaz Kelet-Magyarországon is szívesen vesznek fel hitelt a legkisebb cégek is. A CIB kisvállalati szegmensében a kihelyezett hitelállomány 2016-2018 között 17 százalékkal nőtt, az idei év végére a 23 százalékot is elérheti a növekedés.

A magyar vállalkozások 99,8 százalékát, a nemzeti összterméknek pedig az 52,5 százalékát adják a kis- és közepes vállalkozások a KSH adatai szerint. Az üzleti optimizmusról beszédes képet ad, hogy ezen a körön belül milyen a kisvállalkozások hitelfelvételi kedve, hogyan alakul a kihelyezett hitelek mennyisége.

A CIB Bank adatai szerint a kihelyezett hitelösszegek növekedése immár negyedik éve folyamatos, 2019 végére a CIB célja, hogy a kisvállalkozások kihelyezett hitelállománya meghaladja a 40 milliárd forintot. A célkitűzés a bank szakemberei szerint reális, így négy év alatt 23 százalékos lehet a növekedés. Ez azt jelenti, hogy közel 10 milliárd forinttal nőhet a kihelyezett hitelállomány ebben az ügyfélkörben.

„Ez a vállalkozói kör mutatja a legvegyesebb képet, többek között a kihelyezett hitelek nagyságában is. 2018-ban a CIB által folyósított legkisebb kisvállalkozói hitel 200 ezer forint volt, a legnagyobb pedig 101 millió. Az átlagos hitelösszeg a kisvállalati szegmensünkben 10,1 millió forint volt” – mondta Fetter István, a Kisvállalati szegmensért felelős vezető.

Ezen belül a vállalkozások napi likviditását biztosítani hivatott folyószámlahitel iránt van a legnagyobb érdeklődés, itt 200 ezer és 50 millió forint között mozog az igényelt keretösszeg.  A CIB Bank külön termékvariációt alakított ki a kisebb összegű hiteligények hatékony és gyors kiszolgálására, így egypontos ügyintézéssel, egyszerűsített dokumentációval, legfeljebb három munkanapon belül juthat hozzá meglévő ügyfele a megcélzott hitelösszeghez.

2018-ban a kihelyezett hitelek állományát és darabszámát nézve is a keleti régió járt élen. (A CIB Bank régióit és nem a közigazgatási egységeket értve.) A hitelállományt nézve a keleti régió 7,8 milliárd forinttal még a budapesti régiót is megelőzte.

A kisvállalkozások adminisztrációs terheit csökkenteni hivatott és nemrég bevezetett CIB Kisvállalkozói Hitelajánlat-készítő digitális platformon keresztül a vállalkozásoknak elegendő néhány céges adatot megadniuk, és pár percen belül személyre szabott hitelajánlathoz jutnak. Ez az innovatív megoldás 30 sikeres hitelügyletet eredményezett indulása óta, így összesen 238 millió forint hitelt folyósított a CIB olyan vállalkozásoknak, amelyek ezen internetes felületen kezdeményezték a hitelfelvételt.

A CIB kisvállalati ügyfelei előnyben részesítik a digitális banki csatornákat, 87 százalékuk bankol valamilyen elektronikus csatornán keresztül. Ami az utalásokat illeti, a legkisebb forgalmat bonyolító cégek 91 százaléka utal online, míg a havi négymillió forint feletti banki forgalmat bonyolító cégek esetében már elenyésző, 3 százalék alatti azok száma, akik még mindig bankfiókban kezdeményezik az utalásokat.

A CIB az online utalások kedvezményes díjaival és speciális számlacsomagokkal továbbra is arra ösztönzi a kisvállalkozásokat, hogy vegyék igénybe a kényelmesen és gyorsan használható digitális csatornákat.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS