Nőtt a magyarok hitelfelvételi kedve az elmúlt egy évben

A Kantar piackutató 2022 májusában a Provident anyavállalatának megbízásából vizsgálta a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét kilenc olyan országban, ahol jelen van az IPF. A felmérésben Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Ausztrália és Mexikó vett részt.

A magyar válaszadók 43 százaléka vallotta azt, hogy igényelt kölcsönt az elmúlt 12 hónapban, ami számottevő növekedés az egy évvel ezelőtti 32 százalékhoz képest. 23 százalék válaszolta, hogy a rokonsághoz fordult anyagi kiegészítésért, 15 százalék valamilyen pénzügyi intézménytől vett fel hitelt – közülük 14 százalék banktól, 2 százalék pedig kis összegű kölcsönöket nyújtó pénzügyi szolgáltatóktól. 8 százalék barátoktól, kollégáktól kért anyagi támogatást. A megkérdezettek 57 százaléka viszont nem igényelt semmilyen kölcsönt az elmúlt 12 hónapban.

„Az elmúlt egy évben 11 százalékkal nőtt a hitelt igénylők száma, míg a megtakarítással rendelkezőké 7 százalékkal. Ebből látszik, hogy a járvány visszaszorulását követő gazdasági élénkülés az emberek anyagi helyzetén és hitelfelvételi kedvén is éreztette hatását. Bár a világgazdasági problémák és a szomszédban zajló háború jelentősen visszavethetik az emelkedő tendenciát, az mindenképp pozitívum, hogy anyagilag jobb állapotban érte a lakosságot a háborús gazdasági fordulat, mint amilyen helyzetben érezték magukat az emberek a járvány idején” – értékelte az adatokat Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.

A magyarok több mint háromnegyede számára rendszeres havi költség a mobil vagy vezetékes telefonszolgáltatás, az élelmiszer és háztartási cikkek, a rezsi, valamint ruhavásárlás, és nem sokkal marad el (72 százalék) a TV és streaming szolgáltatásra előfizetők aránya sem.

A felmérésre adott válaszok alapján úgy látszik, hogy a telefonnal kapcsolatos díjakra a legidősebbek költenek legtöbbet havonta.  A 25–34 évesek 83 százalékának jelent havonta megjelenő költséget a telefonálás, és a 65–75 évesek 96 százaléka is ugyanezt válaszolta. Öltözködésre kiemelkedően sokan fordítanak a 45–54 éves korosztályból: 89 százalékuk vásárol havonta új cipőt vagy ruhát.

A nagyvárosokban élők 60 százaléka költ szórakozásra havi rendszerességgel, beleértve ebbe az éttermeket, nyaralást, éjszakai bulizást stb., míg a falvakban élőknek csak 37 százaléka jelölte meg a kikapcsolódást havonta megjelenő költségként. A kutatásból az is kiderül, hogy akik vettek fel valamilyen hitelt az elmúlt egy évben, többet költenek havonta élelmiszerre, ruházkodásra, TV-re és streamingre, illetve szórakozásra, mint a kölcsönt nem igénylők.

Meglepő, hogy lakbérre, vagy lakáshitel-törlesztésre nálunk kevesebben csak Romániában fordítanak havonta, ott a megkérdezettek 23 százalékának jelent ez havonta fizetendő tételt. Nálunk 27 százaléknak, míg Lengyelországban és Csehországban több, mint 60 százalék költ rendszeresen lakhatásra. Ezzel szemben a vizsgált országok közül Magyarországon költenek a legtöbben rendszeresen új ruhára, ugyanis 80 százalék jelölte meg a ruházkodást a havi tételek között (20–30 százalékponttal magasabb, mint a lengyeleknél, cseheknél vagy románoknál), illetve a kisállattartásra ráfordítók aránya is nálunk volt a legmagasabb. Emellett elsők között vagyunk a TV és streaming szolgáltatás előfizetésekre rendszeresen költők között is.

A kutatás azt is vizsgálta, milyen céllal takarékoskodnak a megkérdezettek. A fentiek fényében furcsának tűnhet, de a legfontosabb megtakarítási cél a lakással függ össze: 37 százalék jelölte meg az ingatlan vásárlásával vagy felújításával kapcsolatos költségeket a gyűjtés elsődleges ösztönzőjének. Ezt követi az utazás 24 százalékkal, majd az autóvásárlás 14 százalékkal, valamint 13 százalékkal a gyerekre költött összeg.