Jelenleg nagyon alacsony a kamatkörnyezet, de az elemzők többsége a közeljövőben a jegybanki alapkamat emelkedését prognosztizálja. Hosszú távon ezért nagyobb valószínűséggel kell növekvő hozamokkal számolni, ami változó kamatozású hitelek esetén növekvő törlesztőrészletet is jelent – hívta fel a figyelmet elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.
Egyáltalán nem biztos, hogy kisebb költséggel jár majd, ha a jelenleg sokkal kedvezőbbnek tűnő változó kamatozású hitelkonstrukciókat választják a kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitelek helyett – hangsúlyozta az Oeconomus.
Az elemzésben kifejtették: 2016 óta a három hónapos BUBOR nulla százalék körüli szinten mozog, ami azt jelenti, hogy hosszú távon lefelé minimális valószínűséggel mozdulhat. Amennyiben a hozamszint emelkedni fog, úgy egy idő után a változó kamatozású hitelek költségei meg fogják haladni a fix kamatozású hitelekét, és hosszabb futamidő alatt ez nagy kockázatot jelent.
A tipikus adós jellemzően csak az aktuális kamatlábra van tekintettel, és nincs tisztában azzal, hogy egy változó vagy csak rövid távon rögzített kamattal bíró hitel milyen kockázatokat rejt a kamatszint esetleges növekedésénél.
Példákat bemutatva az Oeconomus kifejtette, hogy a teljes kamatköltség változó kamatozású hitel esetén akár csaknem másfélszer akkora is lehet, mint a fix kamatozású esetben. A változó kamatozású hitel csak rövid futamidő és viszonylag kis hozamváltozás esetén kedvezőbb, mint a fix kamatozású. A változó kamatozású hitelek esetében a fizetendő részletek a futamidő alatt – különösen hosszú lejáratú hitelek esetében – jelentős mértékben növekedhetnek.
Jelentős hozamemelkedés esetén a változó kamatozású hitelek fizetendő részleteinek növekedése a devizahiteles válságban tapasztaltakhoz lenne hasonló.
A mostani környezetben egy 1 százalékpontos hozamnövekedés a hátralévő futamidő függvényében akár 5-10 százalékkal is növelheti a fizetendő részlet nagyságát, egy 5 százalékpontos hozamemelkedés pedig akár 50 százalékkal is megemelheti az ügyfél havi fizetési kötelezettségeit – hívta fel a figyelmet a gazdaságkutató. (MTI)
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.