Négy éve szűnt meg a lakástakarék támogatása – mire elég az összespórolt pénz?

2022. 10. 17., 09:22

Négy éve szűnt meg az új lakástakarék-szerződések állami támogatása. Az utolsó napokban az adókedvezmény kihasználása érdekében tömegesen kötött szerződések közül sok most jár le. A megtakarítás összege ugyan már sokkal kevesebbet ér az ingatlanárak emelkedése miatt, a mellé felvehető hitel kamata viszont nagyon vonzó lehet – írja a Bank360.hu.

2018. október 17-én lépett hatályba az a törvény, amely megszűntette a lakástakarék-pénztárak új szerződéseire az állami támogatást. Ez a megtakarítási forma a befizetések után elérhető 30 százalékos adókedvezménynek és a rugalmas felhasználhatóságnak köszönhetően nagyon népszerű volt. Ezért az utolsó napokban tömegek kötöttek még szerződést, hogy élhessenek a kedvezménnyel. Az akkor négy évre szerződő ügyfeleknek most jár le a lakástakarék-pénztári megtakarításuk, így el kell dönteniük, hogy mire és hogyan érdemes felhasználni az összegyűlt pénzt.

A Bank360.hu összefoglalója szerint több lehetőség közül is választhatnak azok, akiknek lejár a négyéves megtakarítási időszaka:

  • Felhasználhatják a pénzt a megjelölt lakáscélra, ami jelentheti
  • új vagy használt ingatlan vásárlását,
  • meglévő ingatlan felújítását. 
  • Mindezt megtehetik úgy, hogy a megtakarítást kiegészítik a lakástakarék által folyósított lakáshitellel vagy más piaci lakáshitellel.
  • Felhasználhatják egy már meglévő lakáscélú hitel kiváltására vagy előtörlesztésre, ráadásul a fogyasztóbarát kölcsönök kiváltásakor ezt kedvezményesen tehetik meg.
  • Dönthetnek úgy, hogy az összegyűlt pénzt még nem használják fel, hanem az adott pénztárnál tartják addig, amíg nem lesz rá szükség egy újabb lakáscél miatt (ebben az esetben viszont csak az eredeti futamidő alatt jár az állami támogatás).
  • Egyéb célra is felhasználhatják a megtakarítást, de ebben az esetben csak a befizetett tőkét és a pénztári kamatokat vehetik fel, a 30 százalékos állami támogatástól elesnek.

A 30 százalékos állami támogatás legfeljebb havi 20 ezer forintos befizetésig volt igénybe vehető, ami évente maximum 72 ezer forintot jelentett. Emiatt sok szerződő eleve nem is vállalt magasabb megtakarítást, még akkor sem, ha egyébként tudott volna többet fizetni. Ez alól azok jelentettek kivételt, akik közeli hozzátartozóikkal együtt több szerződést is tudtak kötni, megtöbbszörözve ezzel az állami támogatás összegét is.

Egy négyéves szerződés lejártakor az összegyűlt pénz körülbelül 1,25 millió forint, ami a mai lakásárak mellett az önerő kifizetéséhez is kevés, ha vásárlás a cél, és ez nemcsak Budapestre, hanem a vidéki nagyvárosokra is igaz. Az Ingatlannet.hu statisztikái szerint 2018. október óta az átlagos négyzetméterár a fővárosban 43 százalékkal lett magasabb, a panellakásokra vetítve pedig még ennél is nagyobb, 60 százalék feletti volt a drágulás mértéke. Ezzel összevetve az eredeti szerződéses összeg évről évre egyre kevesebbet ért az ingatlanpiacon a megtakarítók számára, dacára a kecsegtető állami támogatásnak.

Ha vásárláshoz kevés a pénz, felújításhoz még jó lehet

Másképp is hasznosítható azonban a meglévő lakástakarék szerződés, például meglévő ingatlan felújítására. December végéig pedig még arra is van lehetőség, hogy kombináljuk az otthonfelújítási támogatással. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyébként is jelentős állami támogatással kiegészített lakástakarékos megtakarításból finanszírozzuk a felújítást, majd az elköltött pénznek a felét további támogatás formájában visszaigényeljük.

Ha egy négy éves szerződés lejárta után az összegyűjtött 1,25 millió forintból végezzük el a felújítást, akkor 2022. december 31-ig vissza lehet igényelni az otthonfelújítási támogatás keretein belül az 50 százalékot, vagyis 625 ezer forintot. A gyakorlatban így a felújítás majdnem háromnegyedét az állam finanszírozná.

Az állami támogatás megszűnése előtt sokan a hosszabb, öt- vagy tízéves lakástakarék megtakarításokat választották. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg kell várniuk a futamidő végét, főleg, ha időközben már megvan a lakáscél is. Ebben az esetben fel lehet venni áthidaló kölcsönt a lakástakarék-pénztártól.

Most igazán vonzó a megtakarítás mellé felvehető kölcsön

Hitel azok számára is elérhető, akiknek véget ért a megtakarítási időszak, sőt most éppen ez jelentheti a lakástakarék-pénztári megtakarítás új vonzerejét. A lakáskasszától ugyanis a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel, akár 4,99 százalékos THM-mel is fel lehet venni kölcsönt, amivel kiegészíthető a megtakarítási összeg. Ez a jelenlegi 9-11 százalékos kamatú lakáshitelek mellett már nagyon jó ajánlatnak számít. Hátránya, hogy a felvehető hitelösszeget a szerződéses összeg befolyásolja, így nem biztos, hogy akkora hitelösszeg igénylésére van lehetőség ezekkel a feltételekkel, mint amekkorára szükség lenne.

Az állami támogatás megszűnése rövid idő alatt bedarálta a megmaradt lakástakarék-pénztárakat, mert a megtakarítási forma az alacsony kamatok idején elvesztette az addigi fő vonzerejét. Ma már csak egy, a Fundamenta kínál továbbra is ilyen megtakarítási lehetőségeket. Ezek most újra vonzóvá válhatnak az időközben elszabadult kamatok idején olcsónak számító lakáshitelükkel a lakáscéljaik megvalósítása érdekében hosszabb távú spórolásra hajlandók számára. A Fundamenta ráadásul most extra kedvezménnyel igyekszik további megtakarításra bírni a most lejáró szerződésűeket, akiknek legalább két újabb megtakarítási évért cserébe megadja az eddig élvezett állami támogatás összegét.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 21., 22:25
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
2025-05-20 16:10:00
Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.