Negatív reálkamat a lakáshiteleknél

2020. 01. 15., 17:44

A 2019. decemberi infláció 4 százalék volt, a hitelkamatok viszont érdemben nem változtak. Így lakáshitelt – már több kamatperiódus esetén is – akár alacsonyabb kamattal igényelhetünk, mint amekkora a decemberi infláció volt. Emiatt egy 10 millió forint összegű, 10 éves kamatperiódusú hitel első éves kamatköltsége akár 63 ezer forinttal kevesebb lehet az átlagos drágulás mértékénél.

A 2019. decemberi infláció kicsivel meghaladva a várakozásokat, 4 százalékra emelkedett. A növekedés egyik oka, hogy 2018 év végén – ezen időszakhoz viszonyítva számították ki a mostani értéket – csökkentek az üzemanyagárak. A hitelkamatok azonban nem módosultak, emiatt több lakáshitelnek már negatív a reálkamata.

A 2019. decemberi 4 százalékos drágulás azt jelenti, hogy egy 2018. decemberében 10 millió forintot érő árukosárért tavaly év végén 400 ezer forinttal többet kellet kifizetnünk. A legkedvezőbb lakáshitelek kamatai a 13 hazai bank ajánlatát összehasonlító Bankmonitor lakáshitel kalkulátor szerint – 10 millió forint hitelösszeg, 20 éves futamidő és 400 ezer forint nettó jövedelem beállítása esetén – az inflációnál kisebb mértékűek. Vagyis a reálkamat – inflációval csökkentett kamatláb – ebben az esetben negatív.

Részletesebb elemzést követően azt láthatjuk, hogy szinte valamennyi kamatperiódus esetén ugyanez a helyzet. A jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú – ez azt jelenti, hogy a bank egyoldalúan a hitel kamatát 10 évig nem módosíthatja – lakáshitel kamata például a hitelkalkulátor szerint közel 0,6 százalékkal alacsonyabb a 2019. decemberi inflációnál. Számszerűsítve: egy 10 éves kamatperiódusú kölcsönre – 10 millió forint hitelösszeg és 20 éves futamidő esetén – az első évben 334 ezer forint kamatot kell kifizetnünk, ami 63 ezer forinttal kevesebb, mint amennyivel egy 10 millió forint értékű árukosár drágult egy év alatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS