Minden harmadik magyar háztartás törleszt legalább egy hitelt

2021. 08. 06., 15:30

Márciustól kezdve erős felfutásban van a hazai hitelpiac, minden harmadik magyar háztartás törleszt legalább egyfajta hitelt. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon 2021 második negyedévében, féléves szinten pedig közel 600 milliárd forintot helyeztek már ki. A Duna House Pénzügyek által közvetített hiteltranzakciók alapján az ügyfelek átlagosan 17,8 millió forintot igényelnek lakáskölcsönként, jellemzően hosszú kamatperiódusú konstrukcióban, az esetek 65 százalékában pedig hitelügyintézői segítséget kérnek.

A töretlen népszerűségű otthonteremtési támogatások kapcsán megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április-júniusi időszakban. Ez közel kétszerese a 2020 második negyedévében közvetített hitelek összegének. Az MNB tényadatai szerint idén júniusban is megdőlt minden eddigi rekord, hiszen 136 milliárd forintnál is nagyobb értékű jelzáloghitelt igényelt a magyar lakosság. Ezzel párhuzamosan a lakáspiac is pezseg, amit a rendkívül erős tavaszi tranzakciós adatok támasztanak alá. A szakértők szerint ráadásul bőven van még tér Budapesten is az áremelkedésre.

„A felgyorsult piac eredményeképpen az ügyfelek a kényelem és a speciális szaktudás felé fordultak, hiszen mindenki tapasztalja, hogy egy lakásvásárlás milyen összetett tudást igényel. Többségük így pénzügyi szakértő segítségét kéri a hitelezési folyamat elindításában” – mondta el Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. „Nem meglepő tehát, hogy piaci tapasztalatunk alapján az ügyintézések 65 százaléka ma már az ügynöki hálózaton keresztül zajlik, míg a direkt a bankba „besétálók” csak 35 százalékát teszik ki a megkereséseknek. Ami a hitelek nagyságát illeti, a budapesti igénylők többsége 20 millió forint feletti összegre szerződött le a pénzintézetekkel, vidéken viszont inkább 10–15 millió forintot vettek fel az ügyfelek 2021 második negyedévében.” Ráadásul a hitelügyletek 29,2 százaléka mellé adtak be CSOK-igényt – elsősorban használt lakás vásárlásához –, jellemzően inkább a keleti (32 százalék) és nyugati (40 százalék) régióban, mint a fővárosban (24 százalék). A másik kedvelt otthonteremtési támogatás a Babaváró hitel, amely idén június végéig összesen közel 1,3 milliárd forintot tett ki.

Az átlagos hitelnagyság tekintetében folytatódik a 2020 harmadik negyedévétől tartó csökkenő tendencia a fővárosban. Az előző negyedévhez képest is több mint félmillió forintos eltérést jelez a mutatószám (17,8 millió forint), ami így a koronavírus kirobbanásakor tapasztalt, 18-18,5 millió forintos átlagérték alá süllyedt. Az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen, 36 százalékkal nőtt meg a felvett hitelek összege hazánk keleti régiójában, míg Nyugat-Magyarországon továbbra is 12,5 millió forint közeli az átlagos hitelnagyság.

A legtöbben még mindig 20 éves futamidővel számolnak hitelfelvételnél, ugyanakkor a fővárosban nőtt a 25 éves futamidejű hitelek aránya (25 százalék), vidéken pedig inkább rövidtávon – 10 éven belül – szeretnék megoldani a kölcsön visszafizetését az ügyfelek. A hitelügyletek szinte teljes egésze biztonságosnak tekinthető, hosszú kamatperiódusú konstrukcióban valósult meg. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya továbbra is a legmagasabb, Budapesten 85, keleten 86, nyugaton pedig 79 százalék. Ugyanakkor kiemelendő, hogy teljesen eltűntek az 5 évnél rövidebb, kockázatosabb kamatperiódusú jelzáloghitelek a piacról. A hitelfedezeti mutató (LTV) pedig 6 százalékponttal, 40 százalékra csökkent országos szinten, az idei második negyedévben, ami azt mutatja meg, hogy átlagosan az ingatlanügyletek 40 százalékát hitelből, 60 százalékát pedig saját erőből finanszírozzák a vevők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.