Minden harmadik magyar háztartás törleszt legalább egy hitelt

2021. 08. 06., 15:30

Márciustól kezdve erős felfutásban van a hazai hitelpiac, minden harmadik magyar háztartás törleszt legalább egyfajta hitelt. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon 2021 második negyedévében, féléves szinten pedig közel 600 milliárd forintot helyeztek már ki. A Duna House Pénzügyek által közvetített hiteltranzakciók alapján az ügyfelek átlagosan 17,8 millió forintot igényelnek lakáskölcsönként, jellemzően hosszú kamatperiódusú konstrukcióban, az esetek 65 százalékában pedig hitelügyintézői segítséget kérnek.

A töretlen népszerűségű otthonteremtési támogatások kapcsán megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április-júniusi időszakban. Ez közel kétszerese a 2020 második negyedévében közvetített hitelek összegének. Az MNB tényadatai szerint idén júniusban is megdőlt minden eddigi rekord, hiszen 136 milliárd forintnál is nagyobb értékű jelzáloghitelt igényelt a magyar lakosság. Ezzel párhuzamosan a lakáspiac is pezseg, amit a rendkívül erős tavaszi tranzakciós adatok támasztanak alá. A szakértők szerint ráadásul bőven van még tér Budapesten is az áremelkedésre.

„A felgyorsult piac eredményeképpen az ügyfelek a kényelem és a speciális szaktudás felé fordultak, hiszen mindenki tapasztalja, hogy egy lakásvásárlás milyen összetett tudást igényel. Többségük így pénzügyi szakértő segítségét kéri a hitelezési folyamat elindításában” – mondta el Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. „Nem meglepő tehát, hogy piaci tapasztalatunk alapján az ügyintézések 65 százaléka ma már az ügynöki hálózaton keresztül zajlik, míg a direkt a bankba „besétálók” csak 35 százalékát teszik ki a megkereséseknek. Ami a hitelek nagyságát illeti, a budapesti igénylők többsége 20 millió forint feletti összegre szerződött le a pénzintézetekkel, vidéken viszont inkább 10–15 millió forintot vettek fel az ügyfelek 2021 második negyedévében.” Ráadásul a hitelügyletek 29,2 százaléka mellé adtak be CSOK-igényt – elsősorban használt lakás vásárlásához –, jellemzően inkább a keleti (32 százalék) és nyugati (40 százalék) régióban, mint a fővárosban (24 százalék). A másik kedvelt otthonteremtési támogatás a Babaváró hitel, amely idén június végéig összesen közel 1,3 milliárd forintot tett ki.

Az átlagos hitelnagyság tekintetében folytatódik a 2020 harmadik negyedévétől tartó csökkenő tendencia a fővárosban. Az előző negyedévhez képest is több mint félmillió forintos eltérést jelez a mutatószám (17,8 millió forint), ami így a koronavírus kirobbanásakor tapasztalt, 18-18,5 millió forintos átlagérték alá süllyedt. Az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen, 36 százalékkal nőtt meg a felvett hitelek összege hazánk keleti régiójában, míg Nyugat-Magyarországon továbbra is 12,5 millió forint közeli az átlagos hitelnagyság.

A legtöbben még mindig 20 éves futamidővel számolnak hitelfelvételnél, ugyanakkor a fővárosban nőtt a 25 éves futamidejű hitelek aránya (25 százalék), vidéken pedig inkább rövidtávon – 10 éven belül – szeretnék megoldani a kölcsön visszafizetését az ügyfelek. A hitelügyletek szinte teljes egésze biztonságosnak tekinthető, hosszú kamatperiódusú konstrukcióban valósult meg. A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya továbbra is a legmagasabb, Budapesten 85, keleten 86, nyugaton pedig 79 százalék. Ugyanakkor kiemelendő, hogy teljesen eltűntek az 5 évnél rövidebb, kockázatosabb kamatperiódusú jelzáloghitelek a piacról. A hitelfedezeti mutató (LTV) pedig 6 százalékponttal, 40 százalékra csökkent országos szinten, az idei második negyedévben, ami azt mutatja meg, hogy átlagosan az ingatlanügyletek 40 százalékát hitelből, 60 százalékát pedig saját erőből finanszírozzák a vevők.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-17 09:10:00
A szerződéskötés általános szerződési feltételekkel nem csak formaság, hanem fontos feltételeket tartalmaz. Ezért nem mindegy, hogy miként történik az ÁSZF-fel való szerződéskötés. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS