Mibe fektessem a pénzem? Fókuszban a privátbank és az állampapír befektetés

Mibe fektessem a pénzem? Fókuszban a privátbank és az állampapír befektetés
2021. 07. 29., 10:00

Természetes, hogy az ember szeretné a megszerzett vagyonát biztonságban tudni. Elnézve azonban az ingadozó tech-részvényeket és a koronavírus-járvány okozta bizonytalan piaci környezetet, nem is olyan egyszerű választ találni arra, hogy mibe érdemes fektetni a megtakarításunkat.

Cikkünkben most két olyan befektetést járunk körül, amelyek biztonságosak, ugyanakkor nagyobb hozammal is kecsegtetnek.

Az egyik, talán legismertebb és legkézenfekvőbb ilyen instrumentum az állampapír (köztük is a Prémium Magyar Állampapír, vagy a Magyar Állampapír Plusz), amire maga az állam vállal garanciát.

Miért fizet nekünk az állam az állampapír után?

Kézenfekvő kérdés, hogy tulajdonképpen miért is jó egy államnak az, ha kötvényt vásárolunk tőle. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy nem mi kérünk hitelt egy pénzintézettől, hanem mi adunk kölcsön - a magyar államnak. 

Az állampapír ugyanis nem más, mint egy értékpapír, amit ha megvásárolunk az államtól, és kamatostul visszakapunk. 

Fontos tudni, hogy a kötvényeknek fix futamidejük van. Bár hozzáférhetünk a lejárta előtt is, akkor járunk jól, ha megvárjuk a futamidő végét. A futamidő mértéke pedig attól függ, hogy milyen állampapírt vásárolunk. 

Ebből a szempontból lehetnek rövid-, vagy hosszú lejáratú államkötvények, ahogyan fix-, vagy változó kamatozásúak is, melyekről részletesen ezen a linken is olvashatunk. 

Összefoglalva azt érdemes tudni, hogy rövid lejáratú állampapírról akkor beszélünk, ha a futamidő egy évet, vagy annál rövidebb periódust ölel fel, például az Egyéves Magyar Állampapír esetén. Ezeket a rövid lejáratú állampapírokat nevezik egyébként kincstárjegyeknek. 

A hosszú lejáratú állampapír pedig egy évnél hosszabb időtartamra szól. Kirívó eset a szintén nagyon népszerű Babakötvény, amely tizenkilenc éves futamidővel rendelkezik.

Hogyan működik a magyar államkötvény?

A kötvényeket névértéken bocsátják ki, ezek lehetnek

  • 1 forintos, 
  • 1000 forintos, 
  • 1 eurós,
  • vagy 10.000 forintos alapcímletek is.

Példa:

Ha például Prémium Magyar Állampapírt szeretnénk vásárolni, akkor 1000 forintos alapcímletben tehetjük meg, tehát 1.000.000 forintért 1000 darab kötvényt kapunk. 

Megéri-e állampapírba fektetni a pénzünket?

Az államkötvény talán az egyik legbiztonságosabb befektetés, hiszen maga az állam vállal garanciát arra, hogy kamatostul visszafizeti számunkra a pénzünket. (Kivétel ez alól például egy államcsőd, de ez a veszély jelenleg nem fenyeget.)

További plusz pont az állampapírok mellett, hogy jól kalkulálható hozammal rendelkeznek még akkor is, ha változó kamatozásúak a kötvények.

Az állampapírok hátrányai

A leginkább ismert állampapírok egyik legnagyobb „ellensége” az infláció.  Amennyiben ugyanis például 5 százalékos, fix kamattal vásárolunk államkötvényt, azonban a következő évben az infláció 6 százalékra ugrik, úgy pénzünk értéke csökken. Hozzá kell tenni azonban, hogy állampapírban tartani a pénzünket még így is sokkal előnyösebb, mint bankszámlán vagy készpénzben, hiszen a magas infláció esetén így nem veszít annyit értékéből vagyonunk. Azt is érdemes megjegyezni, hogy akadnak a palettán inflációkövető állampapírok is, ám ezek esetében is az előző évi inflációt veszik alapul.

Azonban nagyobb összegű, több tízmillió forintos befektetés esetén sokkal előnyösebb konstrukció lehet, ha inkább privátbanki szolgáltatást veszünk igénybe a pénzünk befektetéséhez.

Mi az a privátbanki szolgáltatás?

A privátbankolás egy olyan prémium szolgáltatás, ahol a nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfeleknek nyújtanak pénzügyi szakemberek befektetési tanácsokat, vagy épp kezelik a vagyonukat.

A kettő nagyon közel áll egymáshoz, azonban technikailag mégis másról van szó. 

Ha ugyanis befektetési tanácsadást kérünk, akkor a pénzügyi szakember megosztja velünk az összes, befektetéshez szükséges információt, azonban végsősoron nekünk kell döntenünk arról, hogy zöld utat adunk-e egy ügyletnek.

A vagyonkezelés esetén viszont kiadjuk a kezünkből a gyeplőt és a szakértőre bízzuk pénzünk kezelését.

Viszont ahhoz, hogy a pénzügyi szakértő a lehető legjobban fektesse be a pénzünket, először is fel kell mérnie a kockázatvállalási hajlandóságunkat.

Ez tulajdonképpen mindennek az alapja. Hiszen, ha a szakértő nem tudja, mennyi időre, milyen célból akarjuk befektetni a pénzünket, nem tud sem befektetési tanácsot adni, sem vagyont kezelni.

Elsőként tehát a legfontosabb az, hogy mi magunk is tudjuk a konkrét pénzügyi céljainkat. Szeretnénk megőrizni a pénz értékét? Ingatlant szeretnénk vásárolni? A nyugdíjas éveinkre gyűjtjük? Netán a gyermekeink számára? Ezeket fontos tisztázni, még mielőtt felkeresnénk a pénzintézetet azzal, hogy privátbanki ügyfelek szeretnénk lenni.

Hogyan lehetünk privátbanki ügyfelek?

A szolgáltatás igénybevételéhez kell egy úgynevezett belépési küszöb, vagyis egy minimum összeg, amivel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy privátbanki ügyfelek legyünk. Ez a vagyon származhat bármiből: lehet örökölt pénz, ingatlan eladásából származó összeg, vagy éppen vállalkozásunkból származó jövedelem is. 

Tipp: Hogy melyik bank esetében mekkora a belépési küszöb, illetve mit érdemes tudni a privátbanki szolgáltatásokról, arról a linkre kattintva olvashat bővebben.

A fent említett belépési küszöb egyébként bankonként eltérő: van, ahol már 25-30 millió forinttól igénybe vehetjük a privátbanki szolgáltatásokat, máshol ez a pénzösszeg 80-100 millió forinttól indul.

Az alábbi módokon válhatunk privátbanki ügyféllé: 

  • Megkeresünk egy független pénzügyi tanácsadót, aki közvetítőként beajánl minket egy bankhoz. Ebben az esetben akár már 10 millió forinttól is privátbanki ügyfelek lehetünk.
  • A megfelelő mértékű vagyon esetén a bank ajánlja fel a privátbanki szolgáltatásait. 
  • Mi keressük meg a pénzintézetet, hogy megfelelünk-e az általuk támasztott kritériumoknak. 

Miért előnyös a privátbank?

A legnagyobb előny természetesen az, hogy képzett pénzügyi szakemberek segítenek nekünk a befektetésben. Így nem kell a saját időnket és energiánkat arra fordítani, hogy adott esetben cégek könyvelését elemezzük.

A másik előnye, hogy olyan instrumentumokat is vehetünk, amihez kisbefektetőként nem jutnánk hozzá, például válllati kötvényeket, vagy OTC (tőzsdén kívüli) piaci részvényeket.

Sok esetben ugyanis előfordul az, hogy egy-egy vállalati kötvény olyan horribilis összegbe kerül, amit szinte senki sem tudna egyedül megvásárolni, azonban ezt szétosztva több kisbefektető között már elérhetővé válik.

Ugyanakkor nemcsak részvényekbe, kötvényekbe fektethetünk be, hanem akár állampapírt, befektetési alapokat, illetve ETF-eket is vásárolhatunk privátbanki ügyfélként. 

Így teljes mértékben diverzifikálhatjuk a portfóliónkat, vagyis csökkenthetjük a befektetésünk kockázatát és növelhetjük a megtérülés mértékét. 

Jó tudni: Optimális esetben egy diverzifikált portfólió legalább 30, különböző részvényt tartalmaz. 

A privátbanki szolgáltatás hátrányai

A privátbanki szolgáltatás legnagyobb hátránya az, hogy szükséges hozzá egy nagyobb vagyon, amit befektethetünk.

A privátbanki szolgáltatásnak pedig költsége is van, amikről nem árt részletesen tájékozódni, mielőtt egy-egy pénzintézet mellett letesszük a voksunkat.

Ilyen költségek például:  

  • a számlavezetési díj,
  • a tanácsadói-, vagy vagyonkezelői díjak,
  • a tranzakciós költségek,
  • illetve a sikerdíj. 

Tehát melyik a jobb befektetés: az állampapír vagy a privátbanki szolgáltatás?

Ez a kérdés olyan, mintha az almát a körtével akarnánk összehasonlítani. 

Ha kisebb vagyonnal, például 500 ezer forinttal rendelkezünk, és rövid távon szeretnénk csak lekötni a pénzünket, akkor egy rövid lejáratú állampapírt érdemes vásárolni. Így az infláció nem emészti fel a megtakarításunkat, a befektetésünkre állami garancia van (így szinte biztosan visszakapjuk), sőt akár plusz hozamokat is elérhetünk. 

Ha azonban nagyobb vagyonnal rendelkezünk, amelyet hosszú távon is tudunk nélkülözni, akkor pedig egyértelműen a privátbanki szolgáltatásokat kell górcső alá, venni hiszen rengeteg különböző lehetőségünk van arra, hogy gyarapítsuk a pénzünket.

Fontos kiemelni egyébként, mert nagyon sokan figyelmen kívül hagyják: csakis olyan pénzt fektessünk be, ami nem veszélyezteti a megélhetésünket. Ne vegyünk fel hitelt, jelzálogot és ne ürítsük ki a családi megtakarításainkat azért, mert "kaptunk egy tuti tippet” és a barátunk vagy ismerősünk ebből szerezte a vagyonát. 

Azt a pénzt kockáztassuk tehát, amelyet, ha elveszítünk, fáj ugyan, de ugyanolyan életszínvonalon élhetünk tovább, mint előtte.

(Fotók: freepik)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS